Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - RECENZIÓK - Szabó Gábor: Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről
Recenziók 191 Székely László (1894-1991) Szombathelyen teológiát tanított, majd Kőszeg város apát-plébánosa, az 1950-es években Győrvár és Gasztony plébánosaként tevékenykedett. A két világháború közötti Magyarország katolikus szépirodalmának egyik legkifinomultabb ízléssel bíró költője volt. Székely László kiválóan ötvözte könyvében a püspök életéről és haláláról rendelkezésre álló forrásokat, melyek jó összhangban állnak a visszaemlékezők és a hiteles történeti adatok tartalmával. Eredetileg 1966-ban írta, de a Kádár-rendszer viszonyai között Mikes János jellemrajza nem jelenhetett meg. A könyvhöz Veres András szombathelyi püspök írt ajánlást, melyben kifejezte mély tiszteletét Székely apát úr iránt, amiért az Innsbruckban eltöltött évek és az utána következő évtizedekben nyomon követte pályafutását. Az egyházmegye legismertebb személyiségének több üdvös cselekedetét ismerjük, melyeknek a mai napig kimutatható az egyházmegyére gyakorolt hatása. Grófi származása ellenére igen modern életfelfogást és életfilozófiát képviselt, ami példaértékkel bír a mai kor egyházi személyiségeire nézve is. Székely írja róla egy helyütt: „Jámbor volt-e Mikes püspök? Hiszen egy főpapban elsősorban ezt keressük és értékeljük. Nos, bizonyos, hogy hetenként gyónt, kb. évente végzett lelkigyakorlatot. Gyóntatójának a legszigorúbb dominikánust választotta, s néha meg el is dicsekedett vele, hogy kikapott tőle.” (190. p.) A két világháború közötti keresztényszocializmusnak az elveit magáénak tudta, valamint hithű legitimista' vezéregyéniségként a politikai arénában harcolt a királypárti politikai gondolkodás mellett. Gróf Mikes János alapította meg az ország első egyházmegyei takarékpénztárát. Nevéhez fűződik a Szombathelyi Újság egyházmegyei lap napilappá való alakítása, valamint egy új sajtóterméket is létrehozott, a Szombathelyi Kis Újságot. Modern gondolkodó lévén, hamar felismerte a sajtó által kínált lehetőségeket. 1914-ben Martineum Részvénytársaság néven egyesítette valamennyi szombathelyi katolikus lap kiadóvállalatát, majd ezzel az összevonással letette az Egyházmegyei Nyomda alapjait. Az igazgatása alá tartozó egyházmegyét Trianon tragédiája árnyékolta be. A kataklizma után fáradtságos és nehéz munkával több olyan cselekedetet hajtott végre, például 1927-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze, ahol lefektették a szombathelyi egyházmegye egyházkormányzásának és pasztorizációs programjának alapköveit. Demográfiai növekedés és különböző társadalmi problémák miatt egyházigazgatási reformok vezetésével Zalaegerszegre küldte a későbbi veszprémi püspököt, a majdani esztergomi hercegprímást: Pehm (Mindszenty) Józsefet, hogy az erodálódó lelkipásztori körülményeken javítson. Ó volt az első püspök, aki automobillal közlekedett, de ugyanakkor a kor egyik legmodernebb szerkezetével is: a püspökök közül ő utazott először repülőgéppel Rómába, hogy találkozzon a pápával. Amikor a püspökök közül elsőként ért az örök városba, XL Pius pápa e szavakat intézte hozzá: „Ach, mein fliegender Bischof!” („Ah, az én repülő püspököm.”) Almássy László grófról, a neves Afrika-kutatóról, a Zarzura- oázis felfedezőjéről - akiről az Angol beteg című film is szól - sokan hallottak. Viszont ő volt Mikes János gróf személyi sofőrje is, valamint
