Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - RECENZIÓK - Szabó Gábor: Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről
192 Egyháztörténeti Szemle XI1/1 (2011) később, a főúr répceszentgyörgyi birtokának az igazgatója. „1921 áprilisában a később boldoggá avatott IV. Károly rendelkezésére bocsátotta mind a püspöki palotát, mind pedig a saját sofőrjét és automobilját. Teljes mértékben ellenezte a trianoni döntéseket. Maga is erdélyi származású lévén, személyesen érintett volt a kérdésben.” (9. p.) 1935-ben a Szentatya acmoniumi címzetes püspökké, majd 1935-ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki érdemei elismeréséül. A zsidótörvények megjelenése után felszólalt a Magyar Püspöki Kar ülésein és az országgyűlés felsőházában. Az első és a második zsidótörvény átment a magyar országgyűlésen, amely a modern magyar parlamentarizmus szégyenfoltjaként vonult be a magyar történelembe. Amikor 1945-ben a Répceszentgyörgyöt megszálló szovjet Vörös Hadsereg katonái bejutottak a birtokára, akkor még nem tudhatta senki, hogy hamarosan bekövetkezik a tragédia. Mikes érsek felöltve díszes főpapi ornátusát, személyes épségét kockáztatva, a gyermekek és asszonyok védelmére kelt (Magatartása e ponton megidézi a mártírhalált halt Apor Vilmos győri püspöki hősiességét.). Ahogy a kastélyának ajtajához lépett volna, hirtelen rosszul lett, majd szivéhez kapott, és átadta lelkét az Úrnak. A kötethez Bakó Balázs egyháztörténész válogatott fényképeket, valamint a záró tanulmányt is ő írta, melyet e szavakkal zárt: „Mikes János a szombathelyi püspökök közül az egyik legnagyobb formátumú személyiség.” (262. p.) Mindezt e sorok írója csak annyival egészítené ki, hogy ő volt a magyar katolikus arisztokrácia egyik utolsó olyan modern gondolkodója, aki elé, ha gördítettek is akadályokat, azokat átugrotta, példaértékű életével pedig megmutatta a katolikus hithez való ragaszkodást. (Ism.: Szabó Gábor) Néhány fontosabb irodalom Mikes János legitimista politikai magatartásáról: Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában, 1914-1945. Debrecen, 2006.; L. Nagy Zsuzsa: Egy politikus polgár portréja. Rassay Károly. Bp., 2006.; GERGELY JENŐ: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1924-1945. Bp., 1993.; Kardos József: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp., 1998.; BÉKÉS MÁRTON: A becsület politikája. Gróf Sigray Antal élete és kora. Vasszilvágy, 2007. (Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára, 4.); Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond: Károlyi József, a politikus. In: Károlyi József: Madeirái emlékek. Szerk.: ERDŐS FERENC. Székes- fehérvár, 1996. (Fejér Megyei Levéltár közleményei, 20.); FEJÉRDY ANDRÁS: Mindszenty József szellemi portréja. In: Kommentár, 2006. 4. sz.; GRATZ Gusztáv: Magyarország a két háború között. Bp., 2001.; UŐ: Visszaemlékezéseim. Bp., 2007.; A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk.: ROMSICS Ignác. Bp., 2009.
