Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - RECENZIÓK - Papp Ferenc: Tabor, James D.: Jézus-dinasztia
Recenziók 181 emberi vér fogyasztásának a puszta gondolata is a zsidó gondolkodásban abszurd, Isten-ellenes felfogás, a kenyér emberi hússá való átváltozása pedig már-már kannibalista jellegű. Szerinte az eredeti széder-est csak asztali áldás volt, Pál apostol a Dionüszosz-kultusznak engedett, ami Tarzuszban, szülőhazájában elterjedt volt, hogy így' a pogányokat megnyerhesse a saját tanainak. így Pál értelmezte át Jézus áldozatát, amolyan bárány-áldozattá. Azt gondolom, hogy ezzel tudatosan félremagyarázza a katolikus misék jelentését, és ezen szimbolikus cselekedet számára racionálisan értelmezhetetlen. Több tudós szerint maga Jézus értelmezte úgy önfeláldozását, mint egyfajta véráldozatét, aki „életét adja juhaiért”, azaz másokért. (A szimbólum azért szimbólum, mert túlmutat a közvetlen jelentésén.) A negyedig feltámadás - elmélet a neognosztikus teória. Ez az elmélet első hallásra nagyon hasonlít a keresztény egyházak értelmezéséhez, az ókori atyák éppen ezért harcoltak szenvedélyesen a gnosztikus körök feltámadás értelmezései ellen. A Nag-Hammadi szövegek pontos betekintést adnak a gnosztikus iskolák tanaiba. A gnoszticizmus szó a görög „gnoszisz” (= tudás) szóból származik. Arra az önértelmezésükre utal megnevezésük, hogy a gnosztikus olyan ember, akiről úgy vélik, igazi tudásra tett szert. A beavatott személyeknek először is meg kellett értenie azt a helyzetet, amelybe az emberek kerültek, s azután ez az ismeret vált a Gonosz hatalmának fogságából való megszabadulás eszközévé. A gnoszticizmusban az emberi természet hasonló volt az istenihez. Minden ember egy isteni szikrát jelent, amely be van zárva az anyagi testbe. A megváltás ennek az isteni elemnek a kiszabadítása azért, hogy az egyén ráébredjen saját mennyei természetére. E szemlélet alapja tehát a radikális kételvűség, dualizmus volt, ami által a világ a gonosz birodalma, ahonnan az egyénnek el kell menekülnie. A Gonosz Világot nem teremthette az igaz Isten, a teremtő Isten felett van egy még hatalmasabb transzcendens istenség. A gnosztikus evangéliumok emiatt sosem említik az emberi Jézus szolgálatát, halálát és feltámadását, hanem inkább Jézus üzenetéről szóló meditációk és mondásainak gyűjteményei voltak. Tanítását rejtett tudásnak nevezték, amely nem lehet az egyszerű hívő osztályrésze. Tehát ez a teória nem tekinthető egyszerűen az egyházi hit eltorzításának, hanem önálló meggyőződés-rendszernek, mely sokakat vonzott, mert az emberiség siralmas állapotából való megszabadulás reménységét kínálta. Ez a teória él tovább a New Age számos mai irányzatában a rózsakeresztesektől kezdve a szcientológiáig. A feltámadás itt tehát egyfajta önfelülmúlás, kilépés a földi keretek béklyóiból a lélek szellemileg korlátlan világába. A Jézus-dinasztia genealógiai (családfa-) kutatásainak elismert eredményei Tabor professzor leginkább akkor alkotott maradandót, amikor saját szakterületével, a családfa-kutatással kapcsolatos felfedezéseit írta le könyvében. Főleg a lukácsi családfát használta fel annak elfogadható bizonyítására, hogy Jézus anyja, Mária révén a dávidi vérvonal leszármazottja lehetett, s így minden joga megvolt arra, hogy akár önjelölt Messiásként királyi címre tartson igényt. Mária Dávid második fia, Nátán,
