Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
Egy több évszázados református „ároni ház” 17 Erdélybe került. Nem maradhatott ott sokáig, mert a 18. század elején már újra a Dunántúlon találjuk. Elképzelhető, hogy 1715 és 1718 között Pápán szolgált, majd utána Piriten lett lelkész 1721-ig, innen került Adoijánházá- ra, ahol egészen 1729-ig dolgozott. Egy nagyacsádi kitérő után élete utolsó szakaszában szalóki lelkészként munkálkodott, valószínűleg itt halt meg I74ó-ban.8s A másik három gyermekről elég keveset tudunk. Békés Jánosnak két gyermeke született, Erzsébet és Pál. Az ő leszármazottaikról annyit tudunk, hogy a nemesi származású Csótor Márton Erzsébet unokájának vallotta magát. Békés Katáról a nevén kívül semmilyen információval sem rendelkezünk. Békés Andrásról sem tudunk sokat, de neki legalább egy ideig nyomon lehet követni a leszármazottad. Király Heléna nevű feleségétől négy fia született. Ferencről csupán azt tudjuk, hogy gyermektelenül hunyt el. Miklósnak és Jánosnak csupán neve ismert, utóbbinak egy Miklós nevű fia is volt. Józsefről viszont érdekes adatok maradtak fenn. 1737-ben Békés József igazolta nemességét Zemplén vármegye előtt, melynek eredetét Békés Lászlóra vezette vissza.* 86 Feltehetően az ő leszármazottai alkották azt a Békés családot, melynek 1774-ben a zempléni Kisazaron és Alsómihályin voltak birtokaik.87 Ezekre az adatokra alapozva írja Vajay Szabolcs, hogy egy zempléni ága is létezik a Dávidházy Békés családnak.88 2.5. Dávidházy II. Mihály gyermekei Miután a lehetőségekhez mérten felderítettük az oldalágakat, téljünk most vissza a kerkáskápolnai lelkész harmadik gyermekéhez, Dávidházy II. Mihályhoz, aki a Dávidházy család, általam tüzetesebben vizsgálni szándékozott főágának az atyja. Dávidházy II. Mihálynak legalább három fiúgyermeke volt. Ádám, 1752 körül született, Kecskeméten járt iskolába, majd Debrecenben szubszkribált 1770-ben.89 Feltehetően ő is, mint sokan mások akkoriban a Dunántúlról, azért ment Debrecenbe tanulni, mert a pápai kollégium 1752- es elűzetése óta siralmas állapotban volt, Adásztevelen alakult újjá, de kevesebb osztállyal és jóval kevesebb, elsősorban a környékről származó diáksággal. Ilyenformán működött egészen a türelmi rendelet utáni újjászervezéséig.90 * 1776-ban még biztosan Ácson rektor, de 1780-ban már 88 KöblÖS-KráNITZ, 2009. 686. p. A szerzők megemlítik még, hogy Békés Miklós tulajdonában volt egy ritka, 1577-ben Pápán kiadott kátés könyv is. A szerzők kijavítják a forrásokban szereplő Adorjánházi névalakot Dávidházira, azonban a család ezen ágán a Dávidházi név egyáltalán nem fordult elő, az Adorjánházi ragadványnév azonban elképzelhető. 86 ÁldáSY ANTAL: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimereslevelei. II. köt. Bp., 1923. 219. p. 87 Zemplén vármegye monográfiája. Szerk.: BOROVSZKY SAMU. Bp., é. n. 19., 61. p. 88 Ld.: Vajay Szabolcs: Ordinis sancti Iohannis in Hungária thesaurus ac corpus. H.n., 1987.108. p. A Dávidházy családdal foglalkozó legrészletesebb összefoglaló az ő tollából született. 89 Bakóczi, 1887.1. köt. 116. p. 90 Vö. Tóth ENDRE: Az Adásztevelre száműzött pápai főiskola, 1753-1783. Pápa, 1933.
