Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: Egy több évszázados református "ároni ház": a Dávidházy család története
18 Egyháztörténeti Szemle Xll/l (2011) Erlangenben találjuk.’1 Hazatérése után, pontosan nem tudni mikortól, de egészen haláláig, 1804-ig Csilízradvány (Győr megye) lelkésze volt.’2 Két gyermeke született, Dávidházy Dániel 1789 körül jött a világra Csilízradványban, 1805-ben iratkozott be Pápára, az oratorok osztályába. Az anyakönyvi bejegyzés megjegyzi, hogy ezelőtt Debrecenben tanult.’3 Ádám másik fia, Dávidházy III. Mihály 1790 körül született, 1802-ben iratkozott be Pápára, a grammatisták osztályába, az anyakönyv külön megjegyzi róla, hogy Radványban tanult előzőleg és a szolgadiákok közé nyert felvételt.’4 További sorsuk ismeretlen. Dávidházy II. Mihály másik két fiáról nem sokat tudunk. Egyiküknek, II. Sámuelnek csupán a nevét ismerjük, ám gyermeke, unokái ismertek, velük a későbbiekben fogunk foglalkozni. Annyit lehet sejteni vele kapcsolatban, fia életrajzából következtetve, hogy viszonylagos szegénységben élt az Arad megyei Ágyán.’s Sámuel testvérét, Dávidházy III. Jánost már nehezebb azonosítani, a vele kapcsolatos adatokat, forrásokat egységbe rendezni. Az elsősorban pápai, dunántúli illetőségű forrásokra támaszkodó adattár szerint 1711/13- ban szubszkribált Pápán, elképzelhető, hogy az 1710 körül Segesden feltűnő Dávidházy János nevű lelkész ugyancsak ő lenne, bár ez pontosan a pápai anyakönyv bejegyzése miatt kevésbé valószínű. Az viszont szinte biztos, hogy 1732 és 40 között Ötvöskónyiban, 1740 és 46 között Nagykorpádon, majd 1747 és 1756 között ismét Ötvöskónyiban volt lelkész.’6 Ezzel csupán az a probléma, hogy az olvasó könnyen átláthatja, hogy annak a Dávidházy II. Mihálynak, aki 1728-ban nősült meg, még ha feltesszük, hogy nem is az első feleségéről van szó, akkor sem lehetett hamarabb felnőtt gyermeke, mint hogy önálló gyülekezethez jutott volna, és feleséget szerezhetett volna, 1711 körül. Fia így biztosan nem lehetett 1710 utáni években már lelkész. Feltehetően nagybátyja, I. János sem volt lelkész, sem 1710-ben, sem az 1730-as években, bár az előbbi nem zárható ki, csupán az utóbbi. Tehát Ötvöskónyi lelkészét nem tudjuk a család rokonságába beleilleszteni, bár valószínűleg mégis a család egy tagjával van dolgunk személyében, legyen az Dávidházy II. Mihály bármely testvérének gyermeke is.’? Az is lehetséges, hogy az azonos nevű családtagokkal kapcsolatban keveredtek össze az egymástól független adatok. Ugyancsak nem tudjuk elhelyezni a családfán Dávidházy Ábrahámot. Róla azt tudjuk, hogy 1772-ben irt alá a debreceni kollégiumban mint Kecskemétről származó diák. 1776-ban a geometriával foglalkozó * 93 * 95 * 97 * 41 Tar ATTILA.: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1694- 1789. Bp., 2007. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 11.) 81. p. ’2 Vö. Farkas, 2008. 93 köblös, 2006. 445. p. ’4 Köblös, 2006.435. p. 95 Dávidházy IV. János életrajza. TtREL. DLL. I. 3. Aranykönyv, 2-3. p. Mivel Dávidházy IV. Jánost, ezt a fia által írt adalékot leszámítva semmiféle bizonyíték nem köti Ágyához, elképzelhető, hogy téves az adat. 9ft KöblÖS-Kránitz, 2009. 66. p.; Szilágyi Gábor: Az ötvös-kónyi-i ref. egyház története. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873.1169-1174. p., 1205-1206. p. 97 BECK Gergely: A belsősomogyi ref. egyházmegye története. I. rész. Kaposvár, 1935- (Csurgói könyvtár, II.) 20. p.
