Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - DISPUTA - Csepregi Zoltán: Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt?

Kálvin hatása Magyarországon és Erdélyben 1551 előtt? 155

levélíró.5 Moibanus értesülését próbálja Bernhard olvasmánytörténeti adatokkal alátámasztani, zömmel a szegedi olvasástörténeti kutatócsoport által kiadott hagyatéki jegyzékekből. Mivel ezeknek a forrásoknak a többsége viszonylag kései, itt csak az 1560 előttieket említem meg:

_ 1553-ban az eperjesi plébánia könyvtárában megtalálható volt Kálvin Institutio-ja - értelemszerűen egy 1536 és 1550 között megjelent kiadás.6- A besztercebányai Dernschwam-könyvtárban megvolt az Institutio 1550-es kiadása (ez a részletes címleírásból állapítható meg), továbbá Kálvin kommentárjai a prófétákhoz, a zsoltárokhoz, az evangéliumokhoz és a páli levelekhez (1551-1557 évekből), kisebb traktátusai (1549), végül a Genfi Káté (1550) is.7- A sárvári Perneszyth György, Nádasdy Tamás gazdatisztje 1560. május 9-én kelt hagyatéki leltárában szerepel: Institutio C[hristianae] R[eligionis], amit a cím szórendje alapján az 1539 és 1559 közötti valamelyik kiadással azonosíthatunk.8

Olvasmánytörténeti exkurzusát Bernhard a következő megállapítással summázza: „Tény az, hogy Magyarország és Erdély különböző vidékein már a 16. század közepén jelen voltak a Calviniana-k és megtörtént recepciójuk. Ezzel erősíthető meg Ambrosius Moibanus megjegyzése, hogy Magyarországon behatóan foglalkoztak Kálvin írásaival.”9 Ehhez a „tényhez” a következő megjegyzést fűzöm: bár mindhárom fent idézett könyvjegyzék figyelemreméltó, mégsem bizonyítják, hogy 1551 előtt jelen lettek volna Magyarországon Kálvin művei (jóllehet ezt a feltételezést sem zárják ki). A felsorolt művek Magyarországra kerülésének terminus post-ja minden esetben a nyomdai megjelenés dátuma, míg a terminus ante vagy a jegyzék elkészülte vagy a possessor halála. Ezért elsősorban az 1536-os és

5 Corpus Reformatorum (továbbiakban: CR.) 41. = Calvini Opera (továbbiakban: CO.) 13,638: „Polonia ita incumbit tuis scripturis, ut nihil videatus illis receptius.” (1550.9.1.) CR. 42. = CO. 14,307: „Tua magno plausu excipiuntur in Polonia et Hungária: tuis scriptis tantopere incumbunt, ut videatur illis, et merito, nihil [receptius?].” (1552.3.24.)

6 IvÁNYl BÉLA: A magyar könyvkultúra múltjából. Szerk.: HERNER JÁNOS - MONOK István. Szeged, 1983. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 11.) 361. p.

7 Berlász Jenő - Keveházi Katalin - Monok István: A Dernschwam-könyvtár. Egy magyarországi humanista könyvjegyzéke. Szeged, 1984. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 12/1.) (továbbiakban: BERLÁSZ - Keveházi - Monok, 1984.) 121., 130., 160., 211., 215., 230., 235. p.

8 KOVÁCS Sándor Iván: Bornemisza Péter mecénásának könyvtárjegyzéke. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1962. 83-89., 85. p.; Varga ANDRÁS: Magyarországi magánkönyvtárak, 1. Szeged, 1986. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 13/1.) 13-14. p. A Perneszythre vonatkozó adatokat összegyűjtötte: SCHULEK TIBOR: Bornemisza Péter, 1535-1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron-Budapest-Győr, 1939.10-12. p.

9 Bernhard, 2009.731. p.; Bernhard, 2010.37. p.