Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - DOKUMENTUM - Fábián Borbála: Egy freskó értéke. Kontuly Béla levele a bajai Páduai Szent Antal templomban festett mennyezetképeiről

Dokumentum

Egy freskó értéke. Kontuly Béla levele a bajai Páduai Szent Antal templomban festett mennyezetképeiről

Fábián Borbála

Kontuly Béla (Miskolc, 1904 - Budapest, 1983) festő és grafikus, bélyegtervező 1950. december 21-én levélben válaszolt dr. Bagó Istvánnak a Bajai római katolikus (volt ferences) Szent Antal plébánia plébánosának a templomban festett mennyezetképekkel kapcsolatos kérdésére. (Ld. Dokumentum.)

Kontuly 1947 után főként a ferenceseknek dolgozott, mint fal- és oltárképfestő. Monográfusa szerint 1948-tól festői stílusa megváltozott, „színeiben kivilágosodott, felrakásában oldottabb lett. Megjelent a táji háttér, ami - többnyire mediterrán tájat érzékeltetve - reneszánsz minták alapján formálódott.”1 Példaként a (katalógusban „Szent Antal legendája” címmel szereplő) „Szent Antal élete” c. kép egyik jelenetét említette.2 További megállapításai a barokk ikonográfia használatáról a bajai freskót is jellemzi, például a felhők, redőzött ruhák, angyalok. Kontuly saját motívumkincsének tekinthető bizonyos motívumok ismétlése mellett a rózsaszínű, vagy rózsaszín szárnyú angyalok. A bajai freskó készítését megelőzően Jászberényben dolgozott, illetve 1947 és 50 között a Szeged- alsóvárosi ferences templomban is, ahol szintén festett egy „Szűz Mária 7 öröme” című freskót.3 Több falképén ábrázolta a rózsafüzér valamelyik titkát, egyik méltatója, Tóth Sándor szerint azért, mert a ferences devóciós gyakorlat híve volt, tehát így akarta közelebb hozni az emberekhez a hittitkokat.

Kontuly leveléről a plébánia história domusa is megemlékezik 1951 januárjában, hiszen ezt a műleírást továbbküldték az érseki hatóságnak is.4 1950 nyarán mozgalmas események tanúja volt a ferences kolostor: „1950. június hó 10-én, szombati napon reggel 6 órakor az államvédelmi rendőrség belügyminiszteri rendeletre rendőrségi teherautón elszállította a bajai ferencrendieket Debrecenbe az ottani ferences kolostorba.”5 A

1 BlZZER ISTVÁN: Kontuly Béla, 1904-1983. Bp., 2003. (továbbiakban: BlZZER, 2003.) 46. p.

2 Bizzer, 2003.46., 88., 110. p.

3 BlZZER, 2003.109., 45. p. Szegeden a sik falfelültre dolgozott és ott a hét örömöt alulról fölfelé, egymást követően - időrendi sorrendben - ábrázolta. A bajai freskókon azonban nem időrend szerint, hanem a 7. titok kivételével egymás mellett jelenik meg Szűz Mária hét öröme, amely így egészen más koncepcióba helyezi a freskót.

4 A bajai Szent Antal Plébánia története. (1950-1974) [Kézirat.] (továbbiakban: Plébániatörténet.) 17. p. - „Kontuly Béla festőművész megküldte az általa festett freskók műleírását és jan. 12-én 12/1951. sz.-mal megküldtük a kalocsai Érs. Hatóságnak.”

5 Plébániatörténet. 1. p. - A műleírást gépelve küldték el. Kalocsai Érseki Levéltár (továbbiakban: KÉL.) I. í.b Baja - Szt. Antal 311/51. sz.