Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)

2011 / 1. szám - DOKUMENTUM - Fábián Borbála: Egy freskó értéke. Kontuly Béla levele a bajai Páduai Szent Antal templomban festett mennyezetképeiről

146

Egyháztörténeti Szemle XII/1 (2011)

Kontuly Béla készítette freskón viszont ma is láthatók ferences szerzetesek, mintegy „a magasból” továbbra is figyelik a templomba járókat.

A freskók megrendelése az utolsó ferences házfőnök, Vértes Honor6 nevéhez kötődik. A középső mező egyik mellvédjén (ballusztrádján) ma is olvasható neve: „sub quardianam Honorii Vértes”, azaz Vértes Honor gvárdiánsága (házfőnöksége) alatt/idején. A szemközti mellvéden pedig - mely a kapuval szemben található - a freskó befejezésének dátuma szerepel: „Anno Domini 1950”.

A templomhajó korábbi festéséről csak kevés adatunk van. Néhány képeslap mellett Miskolczy Ferenc által dr. Vojnics Ferenc polgármester részére készített képeit említhetjük, melyek alapján a színek is rekonstruálhatóak.7 Ez alapján zöld, rózsaszín, sárga (arany?), és szürke színűek voltak a falak, valószínűleg a féloszlopok a korban divatos - és mai is látható — márványfestéssel. A templom két világháború közötti kifestéséről írta a városmonográfiában a város főmérnöke, Nagy András: „Egy hibája van a templom belső terének: a 80-as, 90-es évek Ízlése szerinti halott fakó színekben történt kifestése, mely az idők folyamán csak még jobban elszürkült és igy a belső tér derűs és felemelő hatását piszkos színével egészen eltompítja.”8 A templom kifestést Blaskovits Mihály szabadkai műfestő végezte 1902-ben 4000 koronáért.9 A templomhajó korábbi kifestéseinek emlékét a Historia Domus őrizte meg. Először 1765- ben említik, hogy az új templomban a boltívek elkészülte után bevakolták és kimeszelték a templomot, majd május 23-án „kifestették a szentély boltívét és kronosztikonnal ékesítették”.10 1798-ban újra meszelték a

6 Vértes Honor (született: Vargics Béla; Baja, 1913. március 28. - Hévíz, 1979. június 24.) 1946. július 31-től a bajai rendház házfőnöke. Rövid önéletrajza szerint: „Pappá szentelésein 1937. január 27én történt Gyöngyösön. Utána még egy évet a Zágrábi egyetemen töltöttem, mint studens páter, ahol a horvát nyelvet sajátítottam el. - 1939-1942-ig Siklóson működtem, mint államilag segélyezett, kinevezett hitoktató. Sőt 1940-42-ig, mint polg. isk. hittan és történelem tanár. - 1942 nyarán kerültem Gyöngyösre és 1944. febr. 1-ig voltam ott, mint irodavezető - káplán. - 1944. febr. 1-től - szeptember 25-ig Újvidéken voltam, mint a Délvidéki Közművelődési Szövetség magyar szórvány - gondozó lelkésze. - Szeptember végén elöljáróim Mohácsra küldtek az ottani sokac- nyelvü, akkor katonáskodó, páter helyettesítésére. így az ostromot ott éltem át s közben kisegítő hitoktató voltam. Budapest ostroma után nyertem beosztást - helyettesítésem tárgytalanná válása után - Budapestre, ahol a II., Mártírok útja / volt Margit körút/ 23 sz. alatti Ferences Plébániánkon, mint kinevezett fővárosi hitoktató működtem 1946. jul. 31-ig. Ekkor neveztek ki bajai házfőnök- plébánossá.” KÉL. I. í.b Baja - Szt. Antal 1996/1946. sz. Személyére ld.: FÁBIÁN Borbála: Az utolsó bajai ferences házfőnök: Vértes Honor. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2011. (megjelenés alatt)

7 Miskolczy Ferenc: Baja. H.n. [Baja] 1924. [Kézirat.] 12. p.

8 Rapcsányi Jakab: Baja. Bp., 1934.446. p.

9 Magyar Ferences Levéltár (továbbiakban: MFL.) VI. 13. Historia Domus Bajensis. (továbbiakban: HDB.) III. köt. 1902. augusztus 14.

10 A bajai ferencesek háztörténete, 1.1694-1840. Ford.: KAPOCS NÁNDOR. Sajtó alá rend.: KŐHEGYI MIHÁLY. Baja, 2000. (Bajai dolgozatok 12.) 61. p.