Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Sándor Károly: A két világháború közötti protestáns egyesületek belépési nyilatkozatainak elemzése
A két világháború közötti protestáns egyesületek... 119 őket, már ifjúságuk idején beállítjuk ennek az ügynek a szolgálatába.”2? Ahhoz, hogy ez mennyire volt így, a tagság, illetve a programjaikon előadók összetételét kellene elemezni. A SDG az 1930-as évektől valódi ernyőszervezetnek tekinthető. Több korosztály sokféle kérdése köré csoportosította tematikus programjait és konferenciáit. Ezek között éppúgy helyett kaptak a tisztán Biblia-tanulmányozásra épülő konferenciák, mint a két világháború közötti magyarság sorskérdéseiről való közös gondolkodás. Nagyon markáns különbség van a belépési formulák felhasználásában is. Mindegyik szervezetnek volt fogadalomtételi ünnepsége, ahol a tagok hangosan mondták el az eskü szövegét, ezután lettek teljes értékű tagjai az adott szervezetnek. De egyéb felhasználási módjairól eddig keveset tudtunk. A Belmissziói Útmutató 1928-1929. évi számában egy rövid utalás található: „A havi szövetségmegújító óra rendszerint a hónap első szövetségórája. Tapasztalat szerint ez a havi összejövetelek koronája: itt mélyülnek el és erősödnek meg a korábbi lelki élmények és eredmények, ezek a keresztyén erőfeszítések és odaszentelések kiinduló pontjai.”27 28 Egy-egy forrás található ezekről az alkalmakról, így például egy, Szikszai Béni munkásságát bemutató emlékező a következőket emelte ki: „A Bethánia közösség szigorú megfogalmazású, zárt közösséget jelentett. Havonta tartottak »szövetség megújító órát«, ezeken együtt fennhangon mondták szövetségi fogadalmukat.”29 A szövegkörnyezetből az 1940-es évek közepére datálható az előbbi megállapítás. Ha a korszak egyéb egyházi és állami szokásait is figyelembe vesszük, akkor ez nem tűnik annyira kirívónak. De az ifjúsági és kegyességi mozgalmak között mégis egyedülálló. Sem a KIÉ, sem az SDG gyűlésein nem mondogatták a fogadalomtételek szövegeit a tagok.30 A Bethániának ez a kialakult gyakorlata fontos közösségtudatot formáló tényező. A közös bűnbánat és hitvallástétel emlékeztet a Heidelbergi Káté 1. Űrnapjának kérdésfeleleteire, ami megfelel egy reformátori szokás, a káté-mondás egy 27 Papp Béla: A Soli Deo Gloria Szövetség és Egyházunk. In: Kálvinista Szemle, 1933- ii- sz. 82. p. 28 Csia Kálmán: Egy ifjúsági világmozgalom „Krisztusért és az Egyházért!” A Keresztyén Szövetségi (Christian Endeavour) mozgalomról. In: Belmissziói Útmutató az 1928-1929. munkaévre. Szerk.: FORGÁCS Gyula. Bp., é.n. [1928] (továbbiakban: Csia, 1928.) 160. p. 29 N.N. Szikszai Béni, mint evangélista. In: Darvas-Tanácsné Novák Hajnalka Eszter: Szikszai Béni, a református evangélista. (Első lelkészképesítő dolgozat. KGRE Hittudományi Kar.) Bp., 2004. (továbbiakban: Darvas-TakáCSNÉ, 2004.) Függelék. 3« Bár az SDG fogadalomtételével kapcsolatosan van olyan följegyzés, miszerint „ezt a hitvallást időnként megújitja”. De bővebbet nem tudunk az SDG megújitó alkalmairól. Ld. FÓNYAD Dezső: Bevezetés a diákmissziós munkába. A Soli Deo Gloria Diákmozgalom története és módszere. Bp., 1936. 33. p.
