Egyháztörténeti Szemle 12. (2011)
2011 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bitskey István - Tasi Réka - Csorba Dávid: "Homályban és tükör-által". Barokk kori prédikátorok az isteni természetről
„Homályban és tükör-áltál” 101 vélemények a vállalkozás lehetetlenségét hivatottak bizonyítani, s egyedül lehetséges eljárásként vezetik be a hit megélését serkentő, s ily módon a megértéssel szemben az átélést előtérbe helyező, szorgalmazó argumentációt: „Es hogy hasznossan beszéllyek, csak azt mutatom-meg, mely nagy boldogságunk, a’ kiknél végig meg marad a’ Szent Háromság egy Isten”.1? Landovics második prédikációja sem vállalkozik ezért többre: „Melyben [ti. a Szentháromságban], hogy senki ne kételkedék életének eleit annak nevében kezdi el minden Keresztyén meg-keresztelkedvén az Atyának, és Fiúnak, és Szent Lélek Istennek nevében. De mivel oly nagy titok ez, hogy visgálásában minden éles elme el tompullyon, egyetlen egy árnyékán kívül többeken nem visgálom, nem-is visgálom én, hanem hiszem, és tisztelem.”* 18 Ez az „egyetlen egy árnyék” az ószövetségi Támárnak az erkölcsi tanítás számára hasznos története, ő ugyanis a Szentháromságba vetette bizalmát anélkül, hogy ismerte volna annak titkát, létét. Támár története után azonban továbbiakra már nem kerül sor, hiszen „Több vagyon a’ Szent Háromságnak árnyéka erejéről, de mivel minden hasonlatosság csorba, inkáb mutatok én annak valóságos erejére, mikor a’ fogadtatik üdvözitönktül, hogy valaki az Atyának, és Fiúnak, és a’ Szent Léleknek nevében meg-keresztelkedik, minden malasztyát, és áldását, s’ örök üdvösségét nyeri.”19 A csorba, csonka hasonlatosságok az Istenről történő analógiás beszéd létjogosultságát kérdőjelezik meg, s vele szemben az átélés, a tapasztalat jelentőségét emelik ki, mint az istenismeret lehetséges alapját. Ez a tapasztalat az, ami Csúzy Zsigmond első Szentháromságprédikációjának retorikájában színre lép. A megismerés problémáját Csúzy a szokásos módon tematizálja, felhíva a figyelmet a hit és a tapasztalat mint a Szentháromság igaz értelmének közvetítője fontosságára: „Ennek pedig tellyes értelme, menny-égben vagyon, a’ hol szinröl-szin- re láthattyúk; mind-az-által, ezen, a’ világon-is (a’ mint rebesgetém) az igaz hit által & c. kivált-képpen-valo kegyelmét tapasztallyúk, és ajándékit.”20 A tapasztalás lehet közvetlen, ám ez nem mindig adatik meg; ilyenkor mások tapasztalása által lehet ebben a kegyelemben részesülnünk. Ennek a része az is, hogy a hívő felismeri a hármas számot, mint a Szentháromság e '? Landovics, 1689.243-244. p. 18 Landovics, 1689.253. p. 19 Landovics, 1689.255-256. p. 20 Csúzy Zsigmond: Kosárba rakott aprólékos morzsalék. Pozsony, 1725. (továbbiakban: Csúzy, 1725.) 243. p.
