Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
100 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) ekkor is olyan személynek tartották Köpét, „akin keresztül komoly behatást lehet gyakorolni az Élő Isten Gyülekezetre a szabadegyházakkal való megfelelő együttműködés kialakításával”.61 Ezt a magatartásvonalat képviseli Csillag József az 1967. augusztus í-i találkozón adott utasítása, mert „az egyházpolitikai követelményeknek” megfelelően a szabadegyházakkal való jó viszony kialakítását írta elő kapcsolatának, míg Lődivel szemben a határozott fellépésre biztatott, mert „jó lehetőségei vannak Lődi helytelen magatartása, rendezetlen családi körülményei” miatt.62 63 64 A BM Veszprém Megyei Rendőrfőkapitánysága ezzel az utasítással tovább fokozta az Élő Isten Gyülekezetén belül meglévő feszültséget. Jogosan tehető fel az a kérdés, hogy ezt csupán Köpe védelmében tették-e, vagy esetleg a gyülekezet további „bomlasztását” szerették volna elősegíteni. A rendelkezésünkre álló „Kertész József’ fn. munkadossziéban található rendőrtiszti megjegyzések, értékelések abba az irányba mutatnak, hogy céljuk elsősorban - operatív érdekeiknek megfelelően - valószínűleg Köpe pozíciójának stabilizálása volt. Köpe a kapott tanácsok értelmében harcot indított helyzete megerősítése érdekében. A mozgalom legnagyobb gyülekezetei (Békéscsaba, Várpalota, Budapest) 1967. augusztus első felében Lődi ellen foglaltak állást. Kérték Köpe funkcióba helyezését, míg Csizmadia szolgálatára nem tartottak igényt. A levelükben a SZET-et is támogatásukról biztosították. Palotay, látva a kialakult helyzetet, levélben ígérte az országos értekezlet összehívását, de jelezte, hogy Lődi elnökségét hivatalból tudomásul kell venni. A felmerült problémákról azonban továbbra is Szakács Józsefen keresztül kívánt tájékozódni,^ ami kétségkívül arra utalt, hogy a konfliktusban Lődiéket támogatta. A helyzetet bonyolította, hogy az ÁEH az oda érkező panaszok miatt felkérte a SZET-et az ügy kivizsgálására. Palotay pedig megállapította, hogy Köpe egyházi tevékenysége sok esetben szabálytalan és elfogadhatatlan. Az ügy végleges lezárásáig 1967. augusztus 22-i hatállyal, az Élő Isten Gyülekezete elnökének egyetértésével, mindenféle egyházi tevékenységtől eltiltotta, mivel a többszöri figyelmeztetés ellenére „magatartásával és tevékenységével” zavart okozott az állam és a SZET-hez tartozó tagegyházak közötti jó viszonyban.6-* Az ÁEH feljegyzése szerint Köpe a lelkészi igazolványának elvételekor kijelentette Palotaynak, hogy nem érdeklik az ÁEH intézkedései, mert a BM részéről magas rangú támogatói vannak, akik őt megvédik. Tevékenységét ezért tovább folytatta. Az ÁEH így felvette a kapcsolatot Kiss Ervin alezredessel, aki szintén támogatta a Köpével szemben meg61 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 176. p. 62 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 144. p. 63 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 177-178. p. 64 Palotai Sándor levele Köpe Sándor részére (1967. augusztus 22.) és az 1967. november 24-én elkészített Feljegyzés. MÓL. XIX-A-2i-d-0028-2/i9ó7. 42. dob.
