Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése, és gyors bukása 95 az Élő Isten Gyülekezetének a léte. Egyes beosztások alkalmával Lődi Lajosnak kimondottan hangsúlyozta, hogy ő Várpalotára kell menjen, hogy ott találkozzék a BM embereivel. Legutóbb Lődi Lajos elnöknek elmondta egy közös útjuk alkalmával, hogy nem mehetnek együtt, az elnök menjen később, mert neki előbb találkozása van. Elmondta azt is, hogy Varsányiék betiltásával kapcsolatban őt az illetékesek megkérdezték. Sajnos ezt csak eddig lehetett takargatni, de a legutóbbi időben, mivel a Varsányi csoport erről sokat beszél, a pünkösdiek között is elterjedt a hír. [...] Ezért más megjelöléssel a SZÉT Köpe Sándortól a vidéki engedélyeket megvonta, hogy így álljon ellen a hírek terjedésének. Ezt széles körben nem publikálták. Kellemetlen, hogy Köpe Sándor annyira sokat beszélt erről a dologról, és a legjobb vele szemben az, ha jelenleg nem is tud miről beszélni, mert kétszínű politikájában a fent jelzettek csak a vallásos cél elérése érdekében álltak. ”37 Köpe tevékenységét a SZET-en és a Veszprém megyei egyházügyi tanácsoson kívül az ÁEH és a BM III/III/i-b. alosztálya is kifogásolta. Az ÁEH egy belső feljegyzése Köpét az Élő Isten Gyülekezetén belüli új trónkövetelőnek nevezte, „akit viszont reakciós magatartása miatt nem szabad hatalomhoz engedni”.38 Itt jegyeznénk meg, hogy Köpe állítása szerint Lődivel és Szakáccsal azután romlott meg a kapcsolata, miután kifogásolta Szakács nagyvonalú pénzkezelését, költségelszámolásait az Élő Isten Gyülekezet számlájára.39 Köpe tevékenységének korlátozása után rendkívüli találkozót kért kapcsolatától, Csillag József rendőr századostól 1967. február 16-ra. A százados megnyugtatta, hogy rendeződni fog helyzete. Sőt, számára akár haszonnal is járhat az ügy, mert nem foghatják rá, hogy a hatóság embere, hiszen akkor nem vették volna el a prédikátori engedélyét. A hívek előtt így kedvezőbb helyzetbe juthat, ha ilyen formában üldözik.37 38 39 40 A rendőrtiszt a várpalotai gyülekezet helyzetének a rendezésében is nagy segítséget nyújtott. Az ügyről tájékoztatta a várpalotai városi szerveket, és felvette a kapcsolatot a városi pártbizottság titkárával.41 Kiderítette, hogy a várpalotai szervek viselkedése mögött egy Wittmann János nevezetű tanácstag állt, aki feljelentette a tanácsnál és a pártszerveknél a várpalotai Élő Isten Gyülekezetét. Ennek eredményeként a helyi hatóság elmarasztalta a legálisan működő gyülekezetei, miközben a hatályos törvények szerint illegálisan működő Varsányi csoport ellen nem lépett fel. A helyi tanács döntése a megyei rendőrség operatív elképzeléseire károsan hatott, ezért 1967. április 12-én Wittmannt - Varsányi Ferenc sógorát - személyesen is felkereste. A találkozó során kiderült, hogy Wittmann nem tudott arról, hogy Varsányi gyülekezete 37 ÁBTL. M-40918/3. „Szaniszló Pál” 209. p. 38 MÓL. XIX-A-2i-d-0029-i/g/i9Ó7. 39 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 139. p. 4° ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 114. p. 41 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 114. p.
