Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 37 képviselők ellenkező álláspontját elfogadják, sőt az egyházmegyei zsinaton, amikor újra csak a papok vannak jelen, kitartanak a Státus-gyűlésen megfogalmazott elv mellett. Az esperes-kerületi javaslatok során a gyulafehérvári papság, az alcsíki és kászonszéki, a torda-aranyosi , a belső-szolnoki, a kézdi-orbai kerületek, illetve Zerich Tivadar teológiai tanár és Keresztes József ferences rendfőnök beadványai mind a kötelesség teljesítéséhez kötötték a patronátusi jogok gyakorlását.81 Ugyanakkor esetenként a meglévő jogok csökkentését is javasolták. Az alcsíki és kászonszéki kerület a községek pap-választási jogát oly formában redukálná, hogy csak a püspök által javasolt hat személyből választhassanak.82 83 A gyergyói kerület a püspök által javasolt három személy közüli választás jogát hagyná meg a községeknek.88 A belső-szolnoki kerület a választási jog teljes megszüntetését kérte, és javasolta, hogy a püspök papjait az érdemre való tekintettel helyezze el.84 85 A patronátusi jog biztosítását hangoztató kerületek közül kettő ezt a jogot az államra, illetve a minisztériumra ruházná.88 Végső soron a Státus-gyűlésen és ezt követően a zsinaton is elfogadott elvet csupán egyetlen kerület fogalmazta meg a zsinatra készülve, a szebeni és fogarasi kerület. Ők beadványukban kifejezték: „Úgy vélekedünk, hogy a választási jogot meg kell adni az egyházi közönségeknek még ott is, ahol eddig nem gyakoroltatott, fennmaradván a Kamara és Fő Kormányszék által eddig gyakorlott kegyuraságra nézve az eddigi gyakorlat, a nép általi, nem pedig a püspöki felajánlás következtében. ”86 A patronátus-kérdéskör mellett a második zsinati munkanap első felében külön kitértek a szintén csak a Státus-gyűlésen már letárgyalt papi jövedelmekre. „A papbérnek készpénz által, vagy deputatumokbani méltányos megváltása” kérdése kapcsán az egyházmegyei zsinat visszautal a vegyes Státus-gyűlés döntéseire, amely már rendezte az 1848. augusztus 29-én sorra került ülésén. A kérdés tárgyalására a vegyes Státus-gyűlésen a már bemutatott alapítványok kezelése kérdésével kapcsolatosan került sor. Az akkor megfogalmazott elv szerint a Státus maga kívánt gondos81 Gyulafehérvári papság beadványa. (Ld. 19. sz. jegyz.); Zerich Tivadar teológiai tanár beadványa. Gyulafehérvár, 1848. augusztus.; Alcsíki és kászonszéki kerület beadványa. (Ld. 59. sz. jegyz.); Torda-Aranyos kerület beadványa. (Ld. 40. sz. jegyz.); Kézdi-orbai kerület beadványa. (Ld. 19. sz. jegyz.); Keresztes József beadványa. (Ld. 58. sz. jegyz.) 82 Alcsíki és kászonszéki kerület beadványa. (Ld. 59. sz. jegyz.) 83 Gyergyói kerület beadványa. (Ld. 34. sz. jegyz.) 84 Belső-Szolnok kerület beadványa. Szamosújvár, 1848. augusztus 2. GYÉFKL. PL 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz. 85 Erzsébetvárosi kerület beadványa. Erzsébetváros, 1848. augusztus 9. GYÉFKL. PL 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz.; Udvarhelyi kerület beadványa. (Ld. 33. sz. jegyz.) 86 Szebeni és fogarasi kerület beadványa. (Ld. 38. sz. jegyz.)
