Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
38 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) kodni papjairól. Ugyanis a pozsonyi törvénykezéskor, az 1848/13. te. elfogadását követően - amely a papi tized eltörlését mondta ki - megfogalmazott kárpótlási ígéretet az állam csak akkor tudta volna az adott helyzetben zökkenőmentesen megvalósítani, ha az egyházi alapítványok kezelését is megkapta volna. A zsinati jegyzőkönyv tehát visszautalt a státus-gyűlési határozatra, azonban ebből még nem derül ki egyértelműen a gyakorlati megoldás. A részletek kidolgozása ugyanis a Státus-gyűlésen elmaradt. E hiányt próbálta pótolni a zsinati választmányi jegyzőkönyv, amelynek átmeneti megoldás-javaslatát az egyházmegyei zsinat nem rögzíti jegyzőkönyvében: „Erdélyben a papbér mimódoni megváltása iránti értekezés, egy a kath[olikus] status vegyes üléséből kiküldendő, egyházi és világi férfiakból álló bizottmánynak teendője leend; úgy mindazonáltal, hogy a hol eddig kepe fizettetett a papoknak, ott, ezen ügy eldöntéséig, a kepe-fizetési tartozás szoros kötelességül fennmarad.”8? Ugyanis ha ezt a javaslatot elfogadják, az ellene mondott volna a Státusgyűlésen megfogalmazott kepe-eltörlési elvnek. Ilyen ellentmondásba a kérdéses kepe intézmény hátrányait tapasztaló papság nem nagyon egyezhetett bele. Tehát egyelőre maradt inkább a bizonytalanság, s az anyagi nélkülözés, amely mind fokozottabbá vált a bekövetkező események során. Az utolsó alkalom, amikor státus-gyűlési határozatokra utalt vissza az egyházmegyei zsinat, a „plébánosok és káplánok congmája” kérdésének tárgyalása volt. A papok ellátásával kapcsolatban újrafogalmazzák a Státus-gyűlésen, s ugyanakkor az egyházmegyei zsinaton is már megfogalmazott elveket a papok bérezésével kapcsolatban, újra csak utalva arra, hogy végső soron saját alapból óhajtják rendezni. Visszatérnek a már elemzett - egyesített magyar egyházi alapítványokból kialakítandó - közös alap lehetőségéhez, amelyből pótolhatónak vélik a papok jövedelmét, amennyiben az a plébánia saját jövedelméből nem telne ki. Természetesen, mivel e kongnia kapcsán az összes magyar egyházmegyét érintő tervezett közös alapra hivatkoznak, a résztvevők nem döntenek, hanem javasolják, hogy a tervezett nemzeti zsinat rendezze e kérdést. A zsinati jegyzőkönyv nem rögzíti mindazt a javaslatsort, amelyet eléggé egybecsengően a konkrét fizetési kulcsrendszer létrehozásával az esperesi kerületek előkészítő tanácskozásain kidolgoztak a papok készpénzzel történő fizetése kérdésében. Ezen állandó fizetés mellett a canonica portio, tehát a saját költségen megművelhető földterület biztosítását csupán két kerület javasolta: a kolozs-dobokai87 88 és a harcai dékánátus, valamint a 87 Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat pécsi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő. C. d. 16. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n. 88 Kolozs-Dobokai kerület beadványa. (Ld. 39. sz. jegyz.)
