Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
“A KA TEDRÁR ÓL ” Vallási identitás és demokratikus politika — történet, tematika, párbeszéd* Csepregi András Konferenciánk célja a vallás, a politika és az identitás fogalmainak ösz- szekapcsolása, határterületeiknek mélyebb feltárása, egymásra hatásuk elemzése. A feltárás és az elemzés számos fontos szempontból történhet, amint azt a szakszemináriumokhoz benyújtott előadások szerteágazó témái is jól érzékeltetik. Számomra mind korábbi tanulmányaimból, mind érdeklődésemből az következik, hogy a címben jelölt összekapcsolás szerint közelítsek a területhez. A vallási identitás és a demokratikus politika összefüggésének kutatása ma széles körben folyik, és egymással sokszor élesen vitatkozó eredményekre vezet. Az alapkérdés az, hogy a vallási identitás inkább támogatja-e, vagy pedig inkább veszélyezteti-e a demokrácia alapelveit, intézményrendszerét, magát a demokratikus életformát és szemlélet- módot? A konfrontáció szinte elkerülhetetlen, hiszen nem csupán tudományos meggyőződések, kutatási módszerek ütköznek egymással, hanem világnézetek, ideológiák, hitek csaphatnak össze, ezekben pedig megjelenhetnek az egymással gyakran ellentétes tartalmakat hordozó élettapasztalatok is. A vita egyik fontos hozadéka viszont, hogy a vallásra vonatkozó reflexió mára elkerülhetetlenül a politikai elemzések része is lett, jeléül annak, hogy a vallási identitás egyre közvetlenebbül jelenik meg a közélet porondján: hatalmi tényezőként pedig, a vallás, természetesen a hatalmi harcok szereplőjévé is válik. Nem volt ez mindig igy. Az ide vezető utat egy nagyon vázlatosan ismertetett, de talán nem teljesen önkényesen kijelölt pálya bemutatása révén próbálom meg érzékeltetni, ami a második világháború éveiben kezdődik, napjainkig tart, és főleg Nyugat-Európát és Észak-Amerikát érinti. Történet A második világháború után Nyugat-Európában és Észak-Amerikában széles körben érvényesültek a vallásos gyermekkort kinövő „nagykorú világra”, a vallásos világszemléletből kibújó felnőtt, érett emberiségre, és akár a „vallástalan keresztyénségre”* 1 vonatkozó reflexiók. Ennek a gondolatkísérletnek megágyazott a Karl Barth nevével fémjelezhető, az Elhangzott 2009. április 3-án, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Politikai Tanulmányok Tanszéke szervezésében megrendezésre került Vallás, politika, identitás c. konferencián. 1 Tanulmányomban a „keresztyén” kifejezést a magyar nyelv adta egyik lehetőségként, de - bizonyos vélekedésekkel szemben - nem szűkítő, csak a protestantizmusra vonatkozó megjelölésként, hanem a „keresztény” kifejezés teljes jogú alternatívájaként használom. Idézetben természetesen megtartom a szerző által alkalmazott írásmódot.
