Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
10 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) amely hozzájárni a bűnbánat aktív megtapasztalásához a test lebírásá- val, önmaga megtagadásával, napi krisztuskövetéssel, ami némileg újabb közeledést mutat a katolicizmus tradíciója felé, ugyanakkor ismét kettéválasztja a fides és poenitentia fogalmát. Augustinus szavaival mondja: „durch jhn allein mustu zum Vater kommen”, ami annyit tesz, kizárólag a Jézus életéről való meditáció vezet az Úrhoz.18 19 Isten megismeréséhez Arndt szerint a hívőnek önmagát szemügyre véve, magába szállva (Einkehr) ki kell üríteni a lelket (Entleerung),'9 az imádsághoz a szívnek meg kell szabadulnia a földi kötődésektől.20 Arndt bár kérdőjelessé teszi a retorikai stúdiumok üdvszerző jelentőségét, maga is retorikai tudatossággal szerkeszti meg mondandóját leginkább pragmatikus és dialektikus alakzatokat, tehát az ellenfél álláspontját felvillantó eszközöket alkalmazva.21 Madarász meditációjában csak nyomokban lelhető fel az a személyeskedő, baráti, nyájas hang, ami Szentgyörgyinek sajátja, hogy bizalmába férkőzzön olvasójának. „Szabad légyen nékem itt, kegyes Olvasó, 18 „Durch jhn bedeutet hier Meditation über das Leben jesu als Buch des Lebens, von der Menschenwerdung bis zu seiner Verherrlichung”. Braw, Christian: Bücher im Staube, Die Theologie Johann Arndts in ihrem Verhältnis zur Mystik. Leiden, 1985. (továbbiakban: Braw, 1985.) 206. p. 19 „Suche auch Gott in dir selbst: gehe in dich selbst durch innigliche Andacht/ kom wider zu deinem eigene Hertze durch Betrachtung deines Elendes/ kere wider in dich selbst von der Augenlust [...] so wirstu dewiss Gott in dir empfinden/ ja in dir hören reden.” „Last uns unsere Hertzen von der Werd reinigen/ damit wir dises hohen Guts mögen theilhafftig werden.” Braw, 1985. 206. p. 20 „Muss das Gebet im Geist und in der Warheit geschehen/ welches von dem innerlichen Hertzengebet zu verstehen ist/ das von Hertzen Grund gehet und denn dass man das Hertz abwendet und abzeucht von allen jrrdischen Gedancken/ weltlichen Lüsten und Sorgen/ un von gantzem Hertzen sich zu Gott wendet [...] allein in jhm ruhet/ und sich jhm gantz und gar lesset.” Braw, 1985.209. p. 21 Saját érvként előadva, a maga hasznára aknázza ki az ellenfél szármára ugyancsak ismert tudást például az ősi filozófiáról szóló tanulmányában: „Mondd meg nekem, nem létezett -e az igaz filozófia, amikor még Hippok- ratész, a régi bölcsek és pátriárkák előtt egyáltalán nem voltak könyvek, amelyeket a jelenkor, ez a papírkorszak bocsát útjukra, és a pogány és a görög könyveket sem írták meg? Minden csupa barbárság és durvaság volt-e, kérdem, azelőtt? Azt is mondd meg nekem, honnan vették tudományaikat a jelen kor mesterei, akik oly sok hasznos és pompás dolgot találtak fel? írott könyvekből? Korántsem, hiszen sok dolog lát mostanában napvilágot, ami egy könyvben sincs leírva, mint ahogy a kitalált dolgok sem tévesztik meg vagy akadályozzák a találmányokat. Ezért hát a filozófia, amelyet írott könyvekből tanulnak, szükségszerűen csonka, sántító és bizonytalan, mert nem a könyvek az igaz bölcsesség valódi, eredeti forrásai. Igencsak jól rímel erre a Platóni szállóige: „Örökké tanulunk, és soha nem jutunk el az igaz ismerethez”. Arndt, Johann: Az ősi filozófiáról: Szövegváltozatok Carlos Gilly tanulmányával. Szeged, 2003. (Fiatal Filológusok Füzetei. Korai Újkor, 3.) 31. p.
