Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)
134 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) rált Muszlim Világliga, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal közt. A magyar fél azonban aránytalanul magas összeget követelt a beleegyezéséért cserébe. Nem kétséges, hogy a magyar vezetés nem szándékozott komolyan venni a szaúdi célokat^ Ezeknek a tárgyalásoknak a leginkább érdekelt résztvevője dr. Mihálffy Balázs volt, aki a későbbiekben a Magyar Iszlám Közösség sejk-elnökévé, s ezáltal a vallás magyarországi újraintézményesítésének egyik „kulcsfigurájává” vált. Mihálffy az iszlámmal és a Korán nyelvével először a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumában került kapcsolatba szudáni szobatársai révén. Később az agrármérnöki tanulmányok mellett vendéghallgatóként az ELTE arab tanszékére is bejárt, „csiszolt arab nyelvtudásának Kairótól Rabatig csodálattal adóztak”^ A növénytermesztői diploma megszerzése után Irak mezőgazdaságából doktorált. 1980-tól két éven át Líbiában képviselte az Agrober nevű céget, utána egy évig egy líbiai vállalat adó- és vámszakértője volt ugyanott. Később a kairói al-Azhar egyetem sejkje megtisztelő figyelmével tüntette ki, s lehetőséget biztosított számára, hogy napi munkája mellett iszlám teológiai képzésben részesüljön. (Ekkoriban már a magyar Hidroexport vállalat vízügyi beruházásait készítette elő Egyiptomban.) 1985-ben a sejkkel való éjszakába nyúló beszélgetés után pár héttel mondta ki, hogy „nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája”. E kijelentéssel vált hithű muszlimmá. A sejk adta neki az Abdulrahmán nevet is, ami magyarul annyit jelent, hogy „a könyörületes szolgája”. 1986-ban kezdte meg a hazai iszlám szervezését. A Kádárrendszer utolsó éveiben a pár tucatnyi magyar állampolgárságú muszlimot tömörítő csoport színrelépését az állam részéről óvatos szimpátia kísérte: A rendszerváltás hajnalán, a gazdasági összeomlás szélén álló kormányzat minden bizonnyal jó pontokat akart szerezni a gazdag Öböl-menti sejkségek, de főleg Szaúd-Arábia vezetői előtt az iszlám vallás hivatalos (újra)elismerésével. Mihálffy erőfeszítései eredményeként 1988. augusztus 15-i hatállyal a Magyar Iszlám Közösséget, a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. te., valamint az iszlám vallás elismeréséről szóló 1916. évi XVII. te. alapján elismert felekezetté nyilvánította Miklós Imre4 5 6 államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Szintén ő hagyta jóvá a Magyar Iszlám Közösség „Ünnepélyes Nyilatkozattal” kezdődő működési alapelveit is.7 Az 1988. 4 Lederer György: Islam in Hungary. In: Central Asian Survey, 1992. Vol. 11. No. 1.17. p. 5 HVG, 1991. július 13. 95. p. 6 Miklós Imrének, az ÁEH elnökének 1988-1989-ben betöltött szerepéről: Fazekas Csaba: Dokumentumok Miklós Imre lemondásának történetéhez (1989-1990) I11: Egyháztörténeti Szemle, 2004. 2. sz. 120-144. p. 7 A Magyar Iszlám Közösség jelenlegi elnöke, Bólék Zoltán így emlékezik vissza a megalakulás körülményeire: „Dr. Mihálffy Balázs Abdurrahmannak elévülhetetlen és nagyszerű érdeme, hogy az iszlám vallást egyházként bejegyeztette. Ez olyan fegyvertény, amit talán csak egy nagy iszlám központ létrehozásával lehetne talán egyenrangúnak mérni. Ha belegondolunk, hogy
