Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)
A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988) 135 augusztus 15-én kelt jóváhagyó határozatot, az erről szóló hivatalos értesítést, az ünnepélyes nyilatkozatot és működési alapelveket szöveghűen tesszük közzé, csak a gépelési és helyesírási hibákat javítottuk. Megjegyzéseinket lábjegyzetben közöljük. Álláspontunk szerint ezek a forrásértékű - és tudomásunk szerint még sehol sem publikált - dokumentumok árnyalhatják egy (világvallásként ugyan óriási,8 de hazánkban kisegyházként újraalakuló) közösség illetve a korabeli magyar politika és társadalom kapcsolatrendszerének történetét, az iszlám vallás hazai útkeresésének nehézségeit, furcsaságait, s ez által érdeklődést kelthetnek - többek közt - az iszlám iránt fogékony egyháztörténészek, szociológusok, egyetemi-főiskolai oktatók és hallgatók körében.9 ma, 2002-ben is csak néhány országban kezelik az iszlámot egyházként Európában, ez az 1988-as fegyvertény Mihálffy doktor érdemeit jobban kiemeli. Bár hozzáteszem, hogy az akkori politikai vezetés titkolt szándéka volt, hogy a nehéz gazdasági helyzetében megpróbálja becsalogatni a gazdag arab olaj országok pénzét. A Magyar Iszlám Közösség létrehozása ily módon találkozott a maroknyi magyar muszlim csoport és az államvezetés elképzeléseivel. Abdurrahman tehát kapott egy egyházi szervezetet pénz és mindennemű anyagi feltétel nélkül. [...] Az 1988-as egyházi bejegyzéshez húsz magyar állampolgárságú muszlim vallású személy aláírása kellett, ami akkor nehezen jött össze. Viszont 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott.” In: Bólék, 2005.246., 248. p. 8 A világ második legnagyobb vallása (1 milliárd 570 millió hívő). 9 Megjegyzés: a közölt dokumentumok a szerző magántulajdonába került másolatok. Az iszlám közösség elismerésének háttértárgyalásairól, az állami szervek álláspontjának változásairól számos további levéltári állag (elsősorban az ÁEH Magyar Országos Levéltárban őrzött fondjai) számos további kutatás témáját képezik.
