Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Udvarvölgyi Zsolt: A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988)
A Magyar Iszlám Közösség megalapítása (1988) Udvarvölgyi Zsolt Az iszlám vallás magyarországi jelenléte a honfoglalás koráig vezethető vissza,1 és a hazai muszlimok 20. századi történelme is több szakaszra tagolható.2 3 1916 januárjában a magyar országgyűlés egy fontos lépésre szánta el magát: törvényesen elismertté nyilvánította az iszlám vallást. (Az elfogadott törvény, a „XVII. te. az iszlám vallás elismeréséről” sok mindenben eltért az 1895. évi „a vallás szabad gyakorlásáról” szóló XLIII. tc.-től.) A két világháború között létezett a zömmel menekült bosnyákokból álló, Gül Babáról elnevezett Budai Független Magyar Autonóm Iszlám Vallásközség, melyet a veterán katonatiszt, a K.u.K. hadsereg egyetlen tábori imámja, Durics Húszéin Hilmi vezetett. Durics neve alatt két magyar nyelvű hittankönyv is megjelent. „Egyházfői” méltóságát csupán az időközben egyetemi lektorrá lett, és önmagát a török kolónia papjának tekintő - azonban Duriccsal ellentétben magyar állampolgárságot soha sem szerző - Abdul-Latif vitatta. 1932-ben megalakult a bosnyák muszlimokat pártoló, befolyásos tagokat tömörítő Gül-Baba Kultúrkomité is, melynek elnöke Bárczy István korábbi főpolgármester lett. A II. világháborút követően, 1947-től az iszlám hazai gyakorlása nem volt elfogadható, hazai hívei általában megkülönböztetésnek és bizonyos fokú üldöztetésnek voltak kitéve. Mivel a bosnyák családokban a gyermekek már nem gyakorolhatták szüleik hitét, a hetvenes évek végére az emberi halandóság vetett véget az iszlám kontinuitásának Magyarországon.3 Lederer György kutatásai alapján megállapítható, hogy 1983-ban egyes magyarországi kormányzati tisztviselők óvatosan felvetették egy Iszlám Centrum létrehozásának ötletét Budapesten, de a projektet felsőbb szinten - ideológiai okokra hivatkozva - nagyon hamar elvetették, bár a hazánkban akkreditált iszlám országok nagykövetségei élénk érdeklődést tanúsítottak az elvetélt kísérlet iránt. 1987 nyarán egy nemzetközi tábort szerveztek fiatal építészek számára a Rózsadombon, ahol egy brit-iraki építész, Basil Bayati ismét kidolgozta egy Germanus Gyula emlékének szánt Iszlám Központ terveit. Sajnos a későbbiekben sem történt semmi érdemleges az ügyben, annak ellenére, hogy augusztusban komoly tárgyalások zajlottak a Szaúd-Arábia által szponzo1 A magyarországi iszlám történetéről szóló ismertetések, szintézisek: bólék Zoltán: Iszlám enciklopédia. Bp., 2005. (továbbiakban: Bólék, 2005.); Udvarvölgyi Zsolt: Az iszlám Magyarországon. 2009. Online: Adamo Books. http://adamobooks.info/az iszlám magvarorszaeon.html - 2010. október. 2 A magyarországi iszlám újabb kori történetéről bővebben: Lederer György: A magyarországi iszlám újabb kori történetéhez. I-II. In: Keletkutatás, 1988. ősz. 24-49. P-. 1989. tavasz. 53-72. p. 3 A bosnyák közösség - ismereteink szerinti - utolsó tagja, Csatics Abid 1977 januárjában hunyt el egy újpesti szociális otthonban.
