Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Anka László: Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények
Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények 63 Ráadásul ennek nemzetiségellenes voltából a Függetlenségi Párt nem is csinált titkot.39 A módosítást azután a parlament is elfogadta. A magyarországi katolikus egyháznak az Apponyi-féle kongruatörvény életbe lépésekor huszonnyolc egyházmegyéje működött, amelyből hat görög szertartásit volt (eperjesi, körösi, lugosi, munkácsi, nagyváradi, szamosújvári).*0 Ezek nagy része nemzetiségi területen feküdt. Szintén nemzetiségi területeken szerveződtek meg a román és a szerb ortodox (görög keleti/pravoszláv) egyházak megyéi (bácsi, budai, károlyvárosi, pakráci, temesvári, versed).*1 Ha egy egyházmegyéket és egy, a nemzetiségieket jelölő Magyarország-térképet egymásra helyezünk, akkor azt láthatjuk, hogy a román és szerb nemzetiségi területek, a görög katolikus és az ortodox egyházmegyék földrajzilag lefedik egymást. De nem csupán a nacionalizmus vádjával illették a nemzetiségi képviselők Apponyi grófot, Lukács László román pap egyenesen szabadkőműves tendenciát vélt felfedezni a kultuszminiszter munkásságában.*2 Összefoglalás Miközben Apponyi Albert az 1898-as kongruatörvény vitájában a törvényjavaslat visszavonását és teljes átdolgozását követelte, láthatjuk saját előterjesztéséből, hogy amit ellenzéki pozícióból követelt, azt nem feltétlenül tartotta elfogadhatónak a király minisztereként és nem is törekedett mindenáron a megvalósítására. Ezt esetében nehezítette az is, hogy az uralkodó komolyan vette főkegyúri jogait és konzervatív hajlamánál fogva, nem lelkesedett a radikális újításokért, mely magatartása általánosságban meg is határozta a dualizmuskori kormányok mozgásterét és a rendszer megmerevedését. A heterogén összetételű koalíciós kormány és a mögötte álló parlamenti többség ezt nem is fogadta volna el. A törvény elfogadása érdekében a Függetlenségi Pártnak külön meg kellett egyeznie koalíciós partnerével, a Katolikus Néppárttal színfalak mögötti tárgyaláson.43 Apponyi az 1909-es kongrua- törvényével azonban messzemenően elment a katolikus lelkészek anyagi támogatásának a szélső határáig. Eredmény volt ebben az is, hogy az egyházi nagyjavadalmakból, a vallás- és tanulmányi alapokból ugyanúgy tudott pénzt szerezni, mint az állami költségvetésből, ügyesen lavírozva az államot képviselő kormány és a katolikus főpapság eltérő véleménye és érdeke között. Humánus gondolkodására vallott, hogy a sokak által bigott katolikusnak tartott és „fekete grófnak” csúfolt Apponyi a kongruatörvényében minden törvényesen bevett vallásfelekezet segédlelkészére is kiterjesztette a kongruát 1000, illetve 800 korona erejéig. A tizenegy évvel korábbi Wlassics-féle kongruatörvény 39 40 * * 43 39 Budapesti Hírlap, 1909. 68. sz. 2. p. 40 A hetedik görög katolikus egyházmegye az 1912-es alapítású hajdúdorogi egyházmegye lett, de ez magyar nyelvű területen feküdt. 41 Gergely Jenő - Kardos József - Rottler Ferenc: Az egyházak Magyarországon Szent Istvántól napjainkig. Bp., 1997. 152-153., 165-166. p. 42 Budapesti Hírlap, 1909. 70. sz. 3. p. 43 UO. I9O9. 71. SZ. 3. p.
