Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek
68 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) kívánta. Ennek már nem volt realitása. A Sziklatemplom Bizottság szorosan elköteleződött a pálosok mellett. A lelkigondozás folyamatossága érdekében adminisztrátor kinevezését kérték. Az esztergomi főegyházmegyéből nem tudtak papot biztosítani. Az érseki helytartó ezért Nyisztor Zoltán szentszéki tanácsost, szatmári egyházmegyés papot rendelte a „kisegítő lelkészi teendők” ellátására. Rövid időn belül ez az egyházi személy is felpanaszolta a bizottságot hatáskörének túllépése miatt. Sérelmezte, hogy instrukciókat kap pasztorációs téren. A helyzet egészen elmérgesedett. Nyisztor egyik prédikációjában, amit a rádió is közvetített, koncentrált támadást intézett a Sziklatemplom Bizottság prominensei ellen. Megvádolta őket, hogy a templom építését „csak cégérül használják a saját egyéni céljaikra és jobb előmenetelükre, hogy ezeket a magán céljaikat az Egyház leple alatt könnyebben elérhessék”.64 65 Pfeiffer Gyulát 1933-ban autokratizmussal vádolva bepanaszolták a hercegprímásnál. A levél hangvétele indulatos. A panaszos újra megemlítette Pfeiffer szabadkőműves múltját, aki mindenben a saját érdekét akarja érvényesíteni.66 A felmerült problémák érezhetően visz- szavetették a megindult vallásos életet. A megtorpanás ellenére törés nem következett be. A Sziklatemplom látogatottsága idővel meghaladta a korábbi mértékét. A vélt és valós negatívumok ellenére a bizottság elévülhetetlen érdemeket szerzett a pálosok újbóli meggyökereztetésében.66 A kiépített altemplom gyorsan szűknek bizonyult az egyre sokasodó embertömeg befogadására. Ezen akartak változtatni, amikor 1930-ban megkezdték a bővítést. A bányászok most is ingyen ajánlották fel munkaerejüket. Új főhajó is kialakításra került. Az oltár fölé a Limpias-i kereszt másolatát helyezték.6? Ez mintegy koronája volt a nagy elhatározásnak, amire 1924-ben a zarándoklat alatt vállalkoztak. Az alsó templomot Zichy Gyula kalocsai érsek és Horváth Győző68 69 püspök szentelték fel 1931. május 25-én.6« Az érsek a szószékről figyelmez64 Vö. KFL. 1.1. a. Jkv. 1929. január 8. 65 EPL. 1933/2511. Pfeiffer Gyula elleni panasz. 66 Eltekintve Pfeiffer Gyula vélt vagy valós szabadkőműves szerepvállalásától és a fent ismertetett esetektől, egy dolog mindenképpen említést érdemel: Ő már akkor hitt a pálosok megtelepítésének nemes gondolatában, amikor azt mások kivitelezhetetlennek gondolták. Nagy munkabírását ennek szolgálatába állította. Az eredmény őt igazolta. 6? Pfeiffer, 1931. 24. p. 68 Horváth Győző (1867—1944): Budapesten végezte teológiai tanulmányait és 1890-ben, Kalocsán szentelték pappá. Ezután Veprődre helyezik káplánnak, majd 1892-től az érseki udvarban szertartásmester. 1897-ben titkár, 1903- ban már irodaigazgató. 1907-ben székesegyházi kanonoknak nevezik ki és a papnevelde igazgatója. 1912-ben martyropoliszi választott püspök és a kalocsai érsek segédpüspöke. 1923-tól érseki helynök, 1931-től mint nagyprépost tagja lett a felsőháznak. 69 Török-Legaza-Szacsvay, 1996.33. p.
