Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek
A pálos rend visszatelepítésére tett kísérletek 69 tette az egybegyűlteket, hogy a magyarságnak hitében és erkölcsében tiszta és őszinte megújulásra van szüksége, mint mondta, a magyar feltámadásnak ez az egyedüli záloga ?° A visszatelepítés előkészülete Az I. világháborút követő időszak nemzeti tragédiája idején viszonylag nagy számban keletkeztek pálos hivatások, de a visszatelepítéshez még Lengyelországban is kevesen voltak. Ezért fordulhatott elő, hogy Gel- lért atyát, aki már hat évet Krakkóban töltött, nem engedték fogadalomtételre.?1 Tudták, hogy fogadalmasként mindenképpen haza szeretne térni. Ezt később két társával, elöljárói beleegyezése nélkül is megtette. Az idő azonban még nem érett meg a cselekvésre. Az újból eszmélő lengyel államban csak 1928-ra dolgozták ki konstitúciójukat a pálosok. Ennek hiányában megfontolatlanság lett volna az események erőltetett gyorsítása.?2 Markiewicz Péter általános rendfőnök megértette a magyarok igényét, és képességéhez mérten támogatta azt. Áthidaló megoldásként azt ajánlotta, hogy az újoncok készüljenek fel a lengyel- országi novíciátusban a szerzetesi életre, és ezt követően a hívásra adott válaszukban megerősödve térjenek vissza Magyarországra.?3 A csendben, Istennel töltött magány helyszíneként Lesna Podlavska-t jelölték ki. Ez a település messzire keleten feküdt, közel az orosz határhoz.™ A hatalmas fenyvesek között megbújó apró hely kiválóan megfelelt az elcsöndesedésben érlelődő Isten-kapcsolatra. Az elszigeteltség erősen megrostálta a többnyire városból érkezett magyar ifjúságot.?s A környezet, az otthontól való távolság, a különös ételek és a szláv mentalitás, amely különösen egyes külsőségekben nyilvánult meg, némelyekben a „polnische Wirtschaft” kifejezést juttatta észbe - olvasható P. Bolyós Ákos?6 visszaemlékezésében.?? Ennek ellenére 1932. március 19-én 70 71 72 * * * * 70 Aczél, 2007.231. p. 71 Jelen tanulmányomban nem térek ki erre az engedély nélküli „visszatelepü- lési” kísérletre, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 72 Bolyós Ákos: Visszaemlékezések. [Kézirat. 1980.] A Sziklakolostor könyvtárából. (továbbiakban: Bolyós, 1980.) 1. p. ?3 Zembrzuski, 1947.1. p. ?4 Bolyós, 1980.5. p. ?s Zembrzuski, 1947. 2. p. ?6 Bolyós Ákos (1914-1994): 1935-től a pálos rend tagja. Tanulmányait a pécsi szemináriumban folytatta. Virág Ferenc pécsi püspök 1940. január 28-án pappá szentelte. Szentelését követően Pálosszentkútra került. 1943-tól Pálosszentkúton, 1946-tól Pécsett házfőnök. Az 1951-ben lefolytatott pálos rend elleni per másodrendű vádlottja volt, 10 év börtönbüntetést kapott. 1956 februáijában elengedték büntetésének hátralevő részét, majd 1968-ig a pécsi Szent Ágoston Plébánia, ezt követően a Budafok Belvárosi Plébánia kántora. A Fővárosi Bíróság 1973. május 8-án tartott zárt ülésén mentesítette „a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól”. Vö. Budapest Főváros Levéltára, XXV. 60. e. 0021/1973.; XXV. 4. f. 9555/1973. Áktív kapcsolatot tartott fenn rendtársaival a szétszóratás idején. A pálos rend 1989-es újraindulásában tevékeny szerepet vállalt.
