Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 39 sepsimiklósi kerület.8? A fizetési kulcsrendszer kapcsán a papság az ezt biztosító keret boncolgatása nélkül konkrét javaslatokkal állt elő. Csupán a ferences rendfőnök?0 és a gyulafehérvári papság jelezte, hogy először meg kell nézni, mekkora a fizetésre fordítható összeg, majd azt követően lehet fizetési kulcsrendszert kidolgozni.?1 A belső-szolnoki kerület beadványa ezzel szemben rámutatott, hogy ha a fizetési alap nem elegendő, a hiányt pótolja az állam, „melynek a pap is polgára és hivatalnoka”.?2 A kolozs-dobokai beadvány inkább a vallási alapból történő kiegészítést javasolta,?3 s a zsinat során a már elemzett okok miatt ezt is részesítik majd előnyben. A konkrét fizetési kulcsrendszernek a zsinaton elmaradt rögzítése azért történhetett meg, mert a javaslatok jelentősebb eltéréseket tartalmaztak. Az egyik javaslat-csoport háromkulcsos fizetési rendszert indítványozott. Zerich Tivadar teológiai tanár külön csoportban háromhárom kategóriás fizetést ajánlott a plébánosoknak és káplánoknak: plébánosoknak 1200, íooo és 8oo forint fizetést, a káplánoknak 500, 400 és 300 ezüst forint fizetést.?? Azonos javaslatot olvashatunk a gyergyói kerület tanácskozási jegyzőkönyvében is. Ők a fizetés mértékét három csoport szerint javasolták: „Elsőhöz fognak tartozni a legnépesebb megyék lelkészei 1200 pengő forint fizetéssel, a második osztályba tartoznának a népes megyék 1000 pengő forint fizetéssel, a gyengébbe, vagy nem oly számos telkekből álló megyék a harmadik osztályba 800 pengő forint fizetéssel. A káplánoknak, ha városiak, évi fizetése legyen 400 pengő forint, ha falusiak, 300 pengő forint, ha lelkészi helyettesek, vagy úgynevezett administratorok 500 pengő forint. A kántorok fizetése a lelkészekre nézve fennebb érintett három osztályhoz képest lenne 500, 400 és 300 pengő forint.”?5 Kétkulcsos fizetési rendszert javasoltak a kolozs-dobokai kerület papjai, kérve, hogy évi fizetés legyen, aminek összege ne legyen kevesebb, mint évi 800 forint, népesebb közösségeknél élje el az iooo-1200-at.?6 A belső-szolnoki kerület csupán a káplánok és plébánosok kategóriáját különböztette meg a fizetés szempontjából. Javaslatuk szerint a plébánosok fizetése 600-1200, a káplánoké 300-500 pengő forint körül kellene, hogy biztosítva legyen.?7 A torda-aranyosi kerület papsága a konkrét javaslatoktól eltekintve csak azt kéri, hogy a fizetési kulcsrendszernél vegyék * 90 91 92 * 94 * * 97 8? Barcai dékánátus és a sepsimiklósi kerület beadványa. Brassó, 1848. július 20. GYÉFKL. Pl. 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz. 90 Keresztes József beadványa. (Ld. 58. sz. jegyz.) 91 Gyulafehérvári papság beadványa. (Ld. 19. sz. jegyz.) 92 Belső-Szolnok kerület beadványa. (Ld. 84. sz. jegyz.) ?3 Kolozs-Dobokai kerület beadványa. (Ld. 39. sz. jegyz.) 94 Zerich Tivadar beadványa. (Ld. 81. sz. jegyz.) ?5 Gyergyói kerület beadványa. (Ld. 34. sz. jegyz.) ?6 Kolozs-Dobokai kerület beadványa. (Ld. 39. sz. jegyz.) 97 Belső-Szolnok kerület beadványa. (Ld. 84. sz. jegyz.)
