Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 27 foganatosított. Az más kérdés, hogy az illetékes állami hivatalból a megtett felterjesztésre válasz nem érkezett.42 Még a kolozsvári státus-gyűlési és egyházmegyei zsinati tanácskozások megkezdése előtt Szász Károly, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium államtitkára azt kérte a püspöktől, hogy közölje véleményét bővebben a vallási alapítványok, nevelő intézetek irányítására hivatott „consistoriu- mok” esetleges felállításának szándékáról.43 A püspök válaszlevelét a vegyes státus-gyűlési munkálatok után küldte meg,44 rámutatva, hogy a Katolikus Comissio az Unióval meg fog szűnni, ezek tagjaiból egy sincs kinevezve az uniót létesítő Országos Bizottmányban, ami szükségessé teszi egy Catholicum Institutum alakítását. Ezért s más okok miatt is hívta össze a vegyes Státus-gyűlést, amelynek jegyzőkönyvét már megküldte a minisztériumnak, fölöslegesnek tartja önmagát ismételve ugyanazokat a határozatokat még egyszer leírni.45 Erre a levélre választ a püspökségen nem iktattak. Visszatérve az alapítványi kérdésre, tudjuk, hogy a Státus kezelte 1767-től kezdve az erdélyi római katolikus vallásalapot, 1768-tól kezdve a katolikus árvaházalapot, 1773 óta a katolikus tanulmányi és ösztöndíj alapot, 1775 óta a katolikus elemi iskola alapot, s 1808-tól kezdve az erdélyi katolikus elemi iskolatanítói nyugdíjalapot. így a közgyűlés hatáskörébe tartozott kezelni, gyarapítani és nyilvántartani a közalapokat, valamint megvizsgálni az azokról szóló számadásokat. Határozatait a Főkormányszék címe alatt adta ki, azonban e hatóságtól függetlenül intézhette az ügyeket, csupán amikor határozatainak végrehajtására közigazgatási közegeket kellett igénybe vennie, akkor tárgyalták a kérdéseket a Főkormányszék Catholica Comissio gyűlésein is. Mivel az alapítványi kérdés tárgyalása 1848-ban hosszas vita tárgyát képezte, itt élünk a lehetőséggel, hogy rámutassunk, hogyan történt ilyen esetben a jogerős döntés. A közgyűlési határozatokat rendesen a jelenlevő tagok szavazattöbbségével hozták meg, érvényes határozathozatalra a gyűlést alkotó tagok „egyharmadának jelenléte kívántatik; nyílt szavazásnál a szavazatok egyenlősége esetén azon vélemény emeltetik határozattá, melyhez az elnök járult; titkos szavazásnál azonban az elnöknek is csak egy szavazata van. Az alapvagyon szerzéséről, eladásáról, átváltoztatásáról vagy megterheléséről szóló határozatok csak úgy érvényesek, ha a 42 43 44 * 42 Kosutány Ignácz: Egyházjog. A magyarországi egyházak alkotmánya és közigazgatása. Kolozsvár, 1906. (3. kiadás) 88. §. 245-249. p. 43 Szász Károly vallás- és közoktatási államtitkár levele Kovács Miklós püspöknek. Budapest, 1848. augusztus 12. GYÉFKL. PL 392. d. 35. cs. 1137/1848. sz. 44 Ebben is tetten érhető, hogy a megyéspüspök komolyan vette az egyeztetést nemcsak papjaival, hanem a világiakkal is, a hozott határozatokat jogerősnek tekintve. 4s Kovács Miklós püspök válaszlevele Szász Károlynak. Kolozsvár, 1848. szeptember 7. GYÉFKL. PL 392. d. 35. cs. 1137/1848. sz.
