Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
28 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) gyűlést alkotó tagok kétharmada jelen van, amidőn ennek általános szavazattöbbsége kívántatik”46 1848. augusztus 29-én délután a bizottmány összeült megtárgyalni a kérdést, illetve a javaslatát elkészíteni a másnap délelőtti Státus-gyűlésre. A Státus-gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a kérdés eldöntésére nem kerülhetett sor a kitűzött napon (augusztus 30-án), „a szerkezet feletti hosszasb vitatkozásból határozott kimondást jelenleg még nem tehet, elnök ő Nagy Méltósága az időt is eltöltnek jelentvén a tanácskozást bezárta a határozat kimondását pedig hónapi gyűlésre halasztotta”.47 A kérdés különböző vetületeinek tisztázásával kapcsolatosan alakulhatott ki csupán vita, hiszen az előkészítő espereskerületi tanácskozási jegyzőkönyvek mindenike egyetért abban, hogy az alapítványok egyházi kézben maradjanak, nem adhatóak át az államnak A8 A másnap (augusztus 31-én) tartott tárgyalás elején a püspök rámutatott, hogy „határozás azért nem történhetett, mert a vitatkozó felek egymást tökéletesen meg nem értették”^ Ami viszont még innen sem derül ki, vagyis magának a vitának a menete, arra magának a bizottmánynak a jegyzőkönyve enged következtetni, melyet éppen a kérdés fontossága miatt szükséges részletesebben ismertetni. A bizottmányi jegyzőkönyvben egy viszonylag hosszú szöveget teljesen áthúztak, s ugyanakkor az áthúzott részt, de a többit is teletűzdelték beírásokkal, aláhúzásokkal. Pedig ez a jegyzőkönyv is egy letisztázott változat lehet, hiszen a bevezető részében, amikor kifejtik a kérdés fontosságát, a következőket olvashatjuk: „Innen azon élénkség, mely a vitatkozás rendén felmerült. Két nézet állott szembe, egyik mely a katholikus iskolákat, a kolosvári főtanodától kezdve egész az utolsó népiskoláig, katholikus kézen megtartani,80 * 47 * 49 * * * * * * * * * 46 Szeredy József: Egyházjog. Különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I., Pécs, 1883. (továbbiakban: Szeredy, 1883.) 255. §. 633-637. p. 47 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. 31. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n. 48 Esperesi kerületek zsinatot előkészítő gyűléseinek jegyzőkönyvei. (Ld. 22. sz. jegyz.) 49 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-ik év Kisasszony hava 31-kén tartott ülésének Jegyzőkönyve. 33. pont. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. sz.n. s° Ennek a véleménynek a pártfogói az esperesi előkészítő jegyzőkönyvek szerint elsősorban a kolozs-dobokai, kézdi-orbai és a marosi kerület papjai. A többi kerület jegyzőkönyvei e kérdés kapcsán nem részletezték véleményüket. A marosi kerület még a tanításra javasolt tantárgyakat is felsorolja ezen iskolákban: „magyar nyelv, számvetés, physika, földleírás, világ és hazai történelem nevezetesebbjei, ének, írás, testgyakorlás és mezei gazdaságot illető némely ismeretek”. Marosi kerület beadványa.
