Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
Világiak az egyházi reformban 21 landó témák rendszerezésére.16 A bizottsági gyűlések a zsinati elnökséget hivatalból ellátó püspöknél tanácskoztak, a püspöki rezidencián, délután öt órától. A dokumentum továbbá az augusztus 28-i, 29-i és 30-i tárgyalások menetét részletezve kiemelte, hogy délelőtt magukra a tárgyalásokra, délután pedig a jegyzőkönyvek készítésére fog sor kerülni. A státusgyűlési munkálatokra e megszabott rendnek megfelelően került sor, a végleges jegyzőkönyvet viszont csak a szeptember 1. és 2. között megtartott zsinati munkálatok után rögzítik, a vegyes Státus-gyűlés utolsó munkálati napján: szeptember 3-án, vasárnap. A zsinati munkálatok végül szeptember 4-én zárultak. A továbbiakban az egyházmegyei zsinaton követett tárgyalási sorrendben fogjuk ismertetni a státus-gyűlési munkálatokat, főleg azokra a kérdésekre térve ki, amelyek a magyar püspöki kar által megküldött tárgyalandó pontok között szerepeltek, s amelyek során a főpapok részéről szorgalmazott egyházi reform ügyében Erdélyben a világiakkal közösen határoztak jogerős formában. A magyarországi püspökök által megküldött első tárgyalási pont („Az anyaszentegyház fejéveli szabad közlekedés; minden egyházi ájtatos, és iskolai alapítványoknak, ide értve azokat is, melyek eddigelé a Magyar Királyi Helytartó Tanács által kezeltettek, legfelsőbb felügyelés melletti szabad kezelése, úgy szinte a katolikus iskoláké is”) kapcsán az egyházmegyei zsinati jegyzőkönyvből kiderül, hogy a vegyes Státus-gyűlésen már megállapított elveket a zsinatozó klerikusok elfogadták. A státus-gyűlési jegyzőkönyv utal arra, hogy az előkészítő bizottmány javaslata alapján indult a tárgyalás. A Státus-gyűlés tanácskozási rendjét rögzítő dokumentumból kiderül, hogy „püspök úr Ő Exc[ellentiá]ja, mint elnök, érinti, miszerint a már tudva levő gyűlési tanácskozási tárgyak könnyebbítése végett, helyén volna, azoknak előleges megvitatására bizottmányt nevezni; e czélból néhányat ki is szemel, és a gyűlésnek előterjeszt, hogy ha jónak látná, azokat, ha pedig még akarna néhányat oda választani, úgy ezt is meg- tévén, mindnyájokat, kiket így megbíztak, a teendők megvitatására kiküldeni lehessen [...] Bizottmány nevezése után, a következő gyűlés órája meghatározandó, melyre a bizottmány munkálatát beadandja, és vitatás alá bocsátandja”.17 A bizottság ennek megfelelően tárgyalás alá vette a kitűzött pontokat, s javaslatait be is nyújtotta. A gyűlés szó szerint fogadja el a bizottmányi javaslatot,18 és ezt a szöveget teszi magáévá majd az egyházmegyei zsinat 16 Természetesen e bizottságok kinevezése jóval korábban megtörtént, e dokumentum is kiemeli: ,,N[ota] b[ene]: ha már kinevezett két rendbeli bizottmány s annak munkálata elégségesnek nem találtatik.” 17 Az erdélyi katholikus Státus gyűlési tanácskozás rendje. GYÉFKL. Egyházmegyei Zsinatok (továbbiakban: EZs.) d. I. í/e. 18 Az erdélyi katholikus vegyes Status gyűlésnek Kolozsvárott 1848-k év Kisasszony hava 27-kén tartott első üléséből, a Kath[olikus] Status
