Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
22 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) is. Az 1848/20. törvénycikkre hivatkozva az egyház függetlenségét már életbe léptetettnek tekintik, s ennek értelmében, a bevett vallásokra érvényes szabadság, egyenlőség és viszonosság elvénél fogva kijelentik, hogy a katolikus egyházat semmiféle korlátozás sem kötheti belügyeire nézve (hitelvek szerinti tanítás, szertartási szabadság, fegyelmi gyakorlat).1« Ugyanakkor a státus-gyűlési szöveg rámutat arra is, hogy Erdélyben az 1848/20. te. nélkül is megvan ehhez a jogalap, hivatkozva az 1744/6-7., illetve az 1791/53-54. törvénycikkekre.19 20 A bizottsági jegyzőkönyv ezért is használja a múlt idős megoldást, amikor így fogalmaz a régi erdélyi törvényekre utalva: „törvénycikk által a catholica vallás ezen szabadságára nézt tökéletesen biztosítva volt”. A Státus-gyűlési jegyzőkönyv már jelen időt használva rögzíti e jogot: „biztosítva van”. Ezt követve szintén a jelen idős teendőinek előleges megvitatására kiküldött bizottmánynak Jegyzőkönyve. GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 19 Ez a megokolás a kerületek előkészítő gyűléseinek jegyzőkönyveiben is szerepel: Gyulafehérvári papság beadványa. Gyulafehérvár, 1848. július 31.; ill.: Kézdi-orbai kerület beadványa. Kanta, 1848. augusztus 9. GYÉFKL. Pl. 389. d. 11. cs. 1010/1848. sz. 20 Corpus Juris Hungarici. Magyar törvénytár 1000-1895. 1540-1848. évi erdélyi törvények. Szerk.: Márkus Dezső. Bp., 1900. - Novellaris Articulusok: 1744:VI. t.: „A mennyiben pedig azokban (Approbata Constitutiók) a római katholikus vallásra sérelmes pontok mutatkoznak, annyiban e czikkelyekből az ezen vallásra sérelmes pontoknak a megszüntetését elhatározzuk; érvényben tartva azokat a többi részeket, a melyek a bevett vallásoknak szabad gyakorlatát megengedik és a bevett nemzetek jogainak és törvényeinek kölcsönös fenntartását czélozzák.” 389. p.; 1744:VII. t.: „a római katholikus vallástól különböző másik három vallás teljesen és minden tekintetben szabad és semmi törvényes megszorításnak alávetve nincsen: akképpen, az eddig kibocsátott elhatározások értelmében, a római katholikus püspökségnek és a káptalannak, meg a kanonokoknak a visszaállítását is, se a mi korunkban kérdésessé ne tegye senki, se pedig az ezután következő időkben a mi utódaink el ne vitathassák, minthogy azokat a karok és rendek beleegyezésével hozták és fogadták be; [...] eltörölvén az Approbata és Compilata Constitutiókba beiktatott vagy másutt levő azokat a czikkelyeket, a melyek akár általában, akár különösen és részlegesen ellenkezőt rendelnek; a mennyiben tehát azok, a többi vallások bántalma nélkül, a római katholikus vallás sérelmére vannak, a püspököt kizárják [...] a vallás szabad gyakorlatát tiltják [...] eltörölteknek nyilvánítjuk.” 391. p.; i79i:LIII. t.: „A négy bevett vallás a kegyelmes Lipót-féle hitlevélben megerősitett hazai törvények erejénél fogva (miután azon czikkelyeket, a melyek a római katholikus vallás sérelmére voltak az 1744. évi újabb törvények 6. és 7. czikkelyei már eltörölték), jogaik és szabadságaik, valamint szabad gyakorlásuk egyenlőségében továbbra is meg fognak maradni, az ezzel ellenkezőleg kiadott rendeletek ellent nem állván.” 543. p.; i79i:LIV. t.: „Ő szent felsége kegyelmesen biztosítja az egyes vallásokat, hogy a kegyes alapítványokat az alapítók szándékához és óhajához képest fogják kezelni és más vallások alapítványaival nem fogják összevegyíteni, épségben maradván a királyi felség felügyeleti joga, mely őt azokra nézve megilleti.” 545. p.
