Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Világiak az egyházi reformban. Az erdélyi római katolikus vegyes Státus-gyűlés 1848-ban
20 Egyháztörténeti Szemle XI/4 (2010) A konkrét tennivalók érdekébe Kovács Miklós erdélyi püspök nem félt megtartani az egyházmegyei zsinatot, pedig az alsópapsági mozgolódás intenzitása előtte is ismert volt. A megyéspüspök átlátta, hogy papjai a magyarországi általános alsópapi reformmozgalomhoz közelítenek, de ő maga is a magyar püspöki karral való szorosabb együttműködésre törekedett. így neki is, papjainak is érdeke volt a magyarországi egyházi reformmozgalomba való bekapcsolódás. Amikor az Unió kimondásával elhárult az akadály a zsinati munkálatok elől, a többi egyházmegye már kezdett elállni a nemzeti zsinatot előkészítő egyház- megyei zsinatok tervétől, Kovács Miklós püspök mégis továbbra is kitartott a korábban megfogalmazódott elképzelés mellett, bízva abban, hogy kézben tudja tartani a tárgyalások menetét, s ezért teret adott a püspöki kar által javasolt témák mellett minden más javaslat tárgyalására is. Az erdélyi egyházmegyei zsinat 1848. szeptember 1-jén nyílt meg. Gyakorlatilag két nap alatt (szeptember 1-2.) sorra kerültek a magyar püspöki kar által javasolt kérdések, illetve a „körülményeink és az idő kívánata szerént felmerülő kérdések” tárgyalása is. Az ennyire gyors és hatékony munkálat lehetséges voltát magyarázza, hogy a magyarországi püspökök által megküldött pontok jelentős részét a zsinati tanácskozást megelőző vegyes Státus-gyűlés már tárgyalta, és megfogalmazta a véleményét. Időrendben ugyanis a vegyes Státus-gyűlés munkálatai kerültek először sorra. Már Kovács Miklós erdélyi püspök a Státus-gyűlést és az egyházmegyei zsinatot is konkrétan meghirdető, július 18-án kelt körlevelében^ jelezte, hogy egyes kérdésekre már a vegyes Státus-gyűlésen is sor fog kerülni: „az Egyház függetlensége, a Catholicum Institutum alakítása, a Katolika Egyház Status és Kormányhozi viszonyinak meghatározása [...] egyházi, iskolai és alapítványi ügyeinket”. Ezek kapcsán ugyanis fontosnak tartja „az egyházi és világi Katolikusoknak együtt bővebben értekezni”. Ezért „az értelmesebb egyházi és világi Katolikusokat, nem különben a kerületek képviselőit jövő Augustus hónap 27-ik napján Szabad Királyi Kolosvár városában tartandó Katolikus Státus gyűlésre” hívja meg. A meghívó végén záró rendelkezésként olvashatjuk, hogy a jelenlevő papság által „azután külön papi gyűlésben a zsinati pontok fognak tanácskozás alá vétetni”. A két tárgyalási sorozat közös megnyitására, a tárgyalások menetére vonatkozóan pontos időrendi beosztást dolgoztak ki.'s Ennek megfelelően az ünnepélyes megnyitásra augusztus 27-én, vasárnap került sor Kolozsváron, a Szent Mihály templomban (korabeli megnevezéssel: a „piaczi Nagy templomban”), „Veni Sancti, Nagy Mise és Predikáció”-val, kilenc órai kezdettel. Ezt követően tizenegy órától a püspök röviden előadta a két (vegyes státusi és zsinati) gyűlés célját, és bizottságokat nevez ki a tárgya- 14 15 14 Kovács Miklós püspök körlevele. Kolozsvár, 1848. július 18. Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (továbbiakban: GYÉFKL.), Püspöki Iratok (továbbiakban: Pl.) 389. d. 3. cs. 945/1848. sz. 15 A Katholicus Státus Gyűlés és zsinati tanácskozás Rende. GYÉFKL. PL 389. d. 4. cs. 945/1848. sz.
