Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története

A Döbröközi Metodista Gyülekezet története 109 öt állomást tartottak számon: Kaposszekcsőt, Baját, Csikóstőttőst, Döbröközt és Szakályhőgyészt.6 7 Döbrököz neve 1923 áprilisában bukkant fel az egyház lapjában, a Békeharangban. A rendhagyó szuperintendensi beszámoló Funk Már­tontól az egyház vezetőjének kéthetes országos gyülekezeti kőrútjának —Nyíregyháza, Budakeszi, Györköny, Nagyszékely, Kaposvár, Kaposszekcső, Dombóvár, Döbrököz, Boijád — egyik állomásaként említi meg a községet, ahol „szép számú hallgatóság” volt együtt az esti istentiszteleten. A helységet ezek után a dombóvári gyülekezet segéd­prédikátora Anka György látogatja, két helyszínen, a faluban és a sző­lőhegyen. Egy 1923 nyarán adott híradás szerint Döbröközön kétheten­te tartottak istentiszteletet.? A metodisták előtt elsőként a 66 éves Dora Varga Mihályné (született Vadász Erzsébet) nyitotta meg otthonát. A prédikátorok befogadójaként tartották számon Gaál Jánosnét is, aki a Döbröközön később megépülő metodista kápolnával szemközti kis házban élt.8 * Dora Varga Erzsébet fiát, Dora Varga Pált (1883-1966) és annak feleségét, Szili Máriát (1889-1956) is a gyülekezet első tagjai között említi a visszaemlékező.« Az első döbröközi istentiszteletek al­kalmával a falu katolikus papja feljelentést tesz, mire a csendőrség „kötelesség-szerűen be is tiltotta” azokat. Kaposszekcsőhöz hasonlóan itt is a minisztériumi közbenjárást követően folytatódhatott a metodis­ta missziós munka.10 Döbrököziek tagfelvételére 1924 virágvasárnapján került sor elő­ször, április 13-án Dombóváron.11 A döbröközi magyar közösségről már 1924 novemberében úgy tett említést az egyház lapja, mint gyülekezet­ről.12 * A munka itt sem fejlődhetett akadálytalanul: 1924 karácsonyán például a Dombóvárról és Kaposszekcsőről vasúton érkező vendégeket egy csoport döbröközi asszony szidalmakkal fogadta az állomáson és kísérte végig az egész falun. A karácsonyi ünnep mégis jól sikerült: a vendéglátó szoba teljesen megtelt, a kívül maradottak a hideg ellenére az ajtó és az ablak előtt hallgatták az istentiszteletet.^ A gyülekezet nagyságáról pontos tudomásunk nincs, anyagi erőssége azonban jól 6 Évi konferenciai jegyzőkönyv. 1929. 23. (A továbbiakban: Jk.) 7 Békeharang. 1923/13. 8 Dora Varga Mihályné (született Vadász Erzsébet ) 1931 decemberében 74 évesen halt meg. 1931. december 14-én tartott temetésén Schmidt János szolgált, mintegy 300-400 ember előtt. Békeharang. 1932/1. Gaál Jánosné 1935 októberében hunyt el a pécsi kórházban. Betegágyánál egy pécsi test­vér látogatta, vele énekelte kedvenc énekét. Békeharang. 1935/10. « Khaled A. László interjúja Szili Mátyásné Virág Annával. Budapest, 2009. február 23. 10 Jk. 1923. 31. 11 Békeharang. 1924/5. Következő felvételről 1927-ből tudunk: Békeharang. 1927/7. A munka 1923-as indulását egy másik hír is megerősíti: Békeha­rang. 1929/5­12 Békeharang. 1924/11. *3 Békeharang. 1925/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom