Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története
110 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) összehasonlítható: 1925 karácsonyán Döbröközön a szegény gyermekek javára a kaposszekcsői közösséggel azonos nagyságú kollektát gyűjtöttek egybe (126 ezer koronát), mely csaknem kétszer nagyobb, mint a dombóvári gyűjtés (70 ezer korona)!'4 Más forrás is megerősíti, hogy ebben az időben a döbröközi közösség „jóval felülmúlja” a dombóvárit.^ A gyülekezetben az 1920-as évek második felében „csodálatos megtérések vannak”, „az Ige iránti érdeklődés állandóan növekedik”, „az emberek Bibliát vettek maguknak és letették a rózsafűzért”.* 15 16 * 1929-ben Schmidt János dombóvári lelkész adománygyűjtést kezdeményezett egy döbröközi imaterem javára: a szoba — ahol összegyűltek a falubeli metodisták — kicsinek bizonyult, nem tudta befogadni a hallgatókat. Az építkezésre már 1926-ban ingyenesen felajánlottak egy telket a faluban, feltehetőleg a közösség tagjai közül. A község azonban nem akarta engedélyezni az építkezést.1? Az építési telket végül 1929. július 11-én az egyház 1000 pengőért vásárolta meg.18 Schmidt 1929 nyarán egy hónapra Svájcba is elutazott, hogy az imaházra külföldön is adományokat gyűjtsön.“1 A döbröközi testvérek - Mikina Judit néni és lányai által készített - „népviseletes babákat” ajánlottak fel a gyűjtésre20, s az építkezést a kívülállók állandó nemtetszésének ellenére kétkezi munkájukkal támogatták.21 A hívőket a Szőlőhegyről azonban falubeliek is segítették a visszaemlékezők szerint.22 * A munka sikerrel végződött: 1930. november 9-én metodista kápolnát avathattak a katolikus községben (az avatáson Melle Ottó metodista lelkész is jelen volt, aki a magyarországi metodista misszió munkájába 1900-ban kapcsolódott be, és 1910 és 1920 között szuperintendensként vezette azt). A szépen bevakolt új kápolna épülete az ünnepélyes átadásra azonban újabb támadást szenvedett el: az ellenségeskedők közül valaki úgy fejezte ki bosszúját, hogy a szép falakat sárral dobálta meg. A megnyitót mégis fúvószenekar kíséretében ünnepelték.23 „A kis '4 Békeharang. 1926/2. 15 Jk. 1925. 24. 16 Jk. 1926. 25., 1927. 28., Békeharang. 1929/5., 1929/7. '? Dóczi Győzőné (született: Dora Varga Teréz): Ami a Döbröközi Csendesnapról kimaradt. 2005. 18 Magyarországi Metodista Egyház Levéltára (MMEL) III. 37. Ingatlannyilvántartási iratok. '9 Jk. 1926. 25., Békeharang. 1929/5., 1929/7. 20 Khaled A. László interjúja Szili Mátyásné Virág Annával. Budapest, 2009. február 23. 21 Dóczi Győzőné (született: Dora Varga Teréz, Döbrököz, 1929): Ami a Döbröközi Csendesnapról kimaradt. 2005. 22 Szili Anna interjúja Dóczi Győzőnével és Szili Mátyásnéval. Budapest, 2010. február 20. A kápolna építésében a Dora Varga család apraja-nagyja kivette részét: a fiatal István, mint kőműves, valamint testvérei, János, Lajos, és a 12 éves ikrek, Mária és Katalin is. Forrás: Dóczi Győzőné. 23 Dóczi Győzőné (született: Dora Varga Teréz): Ami a Döbröközi Csendesnapról kimaradt. 2005.
