Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Khaled A. László - Szabó Andor - Szili Anna - Szuhánszky T. Gábor: A Döbröközi Metodista Gyülekezet története

108 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) rosokból, településekről kimondottan a metodista gyülekezet miatt költöztek a községbe, amely nem fogadta kitörő örömmel az újonnan érkezőket és a más vallásúakat. Az alapvetően római katolikus vallású községnek sajátossága a bezártság. Szívesen fogadtak vendégeket pl. Szent István-napkor, de maguk csak a legritkább vagy legszükségesebb esetben lépték át a falu határát. Még egy fontos vonás a falura nézve az „egykézés”. Ha egy családban megszületett a második gyermek, sokszor megkérdezték: minek? Ha kettőnél több gyermek érkezett a családba, az a család vagy mélyen hívő család volt, vagy az etnikai kisebbséghez tartozott. A következőkben a gyülekezet történetét a kezdetektől napjainkig igyekszünk nyomon követni. A levéltári kutatások, személyes visszaemlékezések és családtörténeti „nyomozás” során egybegyűlt anyagot négy szerző készítette el. 2. Az 1920-as évek — A gyülekezet születése Az 1920-as években a metodista egyház egyszerre két új helyszínen is gyülekezeti szolgálatokat kezdhetett az országban. Nyíregyházáról és a Dombóvár melletti Kaposszekcsőről hívő közösségek csatlakoztak a metodistákhoz. Előbbi helyen a szabad evangélikus gyülekezet „háza­sodott a metodista misszióval”.2 3 4 Utóbbiban a Schmidt János által már két éve vezetett hívő evangélikus közösség lépett be az egyházba.3 E közösség tagjai a helyi evangélikus gyülekezet tagjai voltak, a metodis­tákhoz való csatlakozáskor 17 személyt említenek a források.« Kapos- szekcsőn Schmidt lett megbízva a munka ellátásával, amit óriási ellen­állás fogadott. A Dombóvári Körzetben a metodista szolgálatokat ma­gyar és német nyelven végezték: Kaposszekcsőn a németek között, Dombóváron és Döbröközön a magyarok között fejlődött ki az 1920-as években a metodista egyház munkája. Schmidt (később: Szécsey) Jánost 1924-ben szentelték fel az egyház lelkészévé, aki a Dombóvári Körzetet 1941-ig vezette. A három település közül a körzet nevét Dombóvár adja, ahol az egyháznak a Bezerédj u. 27. alatt volt ingatlana. A dombóvári közösség 1926-ban kezdett egy 150 fős imaterem építésébe, az alapkőletételre május 4-én került sor Schmidt János szolgálatának idején. A június 20- án tartott felszentelésen a számos vendég mellett Kaposszekcsőről 20- an, Döbröközről 15-en érkeztek (Pécsről 2-en).s Dombóvár először 1928-ban tarthatott évi konferenciát, ami tulajdonképpen egyháztörté­neti eseménynek számított, mert első alkalommal adott otthont a kon­ferenciának egy magyar anyanyelvű gyülekezet. 1929-ben a körzetben 2 Békeharang. 1921/10. 3 Más forrás szerint Schmidt ekkor már kilenc éve folytatta „áldásos munká­ját” Kaposszekcsőn. Der Evangelistfiir die Donauländer. 15. Juli 1921 4 Havasi Dezső: A kaposszekcsői evangélikus egyházközség története 1900- 1950. 2. Kézirat. EOL Tolna-Baranya-Somogyi Egyházmegye. 60. doboz. s Békeharang. 1924/11., 1926/5., 1926/6., 1926/8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom