Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése, és gyors bukása 93 részt a Jehova tanúi által Békés megyében terjesztett propagandaanyagokkal kapcsolatban is értékes információkkal segítette az állambiztonság munkáját.2? Köpe a felekezet második embereként részt vett a hivatalos egyházvezetés és a kizártak közötti kemény küzdelemben. A „szakadároknak” Békéscsabán, Várpalotán, Dobán és Bakonycsernyén sikerült a bázisukat kiépíteniük. A kiszakadtak agitációjának központi részét a mozgalom SZET-hez fűződő kapcsolatának kifogásolása képezte. Azt hirdették, hogy a legálisan működő gyülekezetek „lepaktáltak az állammal, és elkárhoznak”. Köpe természetesen sürgette az engedély nélküli tevékenységük elleni hatósági fellépést.28 A „szakadár” vezetők közül Köpe legnagyobb ellenlábasának a várpalotai Varsányi Ferencet tekintette, aki csoportjának betiltása ellenére még 1966 késő őszén is összejöveteleket szervezett a Túri György téri „imaházukban”. Sőt, még a környékbeli hívek körében is agitációt folytatott.2« 1966 októberében 150 személy jelenlétében egy nagyszabású istentiszteletet szervezett, amelyen az Egyesült Államokból érkező Nagy Sándor filmeket is vetített.* 80 Varsányi 1966 végén ezért ismét rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült, de tovább folytatta illegálisnak számító tevékenységét, amelyen a környék hívői is szívesen részt vettek. Köpét természetesen aggasztotta Varsányi tevékenysége, ezért sürgette valamiféle „rendszabályozásukat”.81 Varsányi a BM Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság III/III-i. alosztályának figyelmét egy újabb „akciójával” még inkább magára vonta. A híveitől ugyanis pénzt kezdett el gyűjteni abból a célból, hogy „apostoli gyülekezetei” alakítson ki, amelyet a „vagyonközösség” elvén működtettek volna. A várpalotai Szőlőhegyen házat és telket tervezett vásárolni azzal a céllal, hogy az ott élők munkahelyeiket elhagyva, az államtól független termelőszövetkezetben tevékenykedhessenek.82 * Köpe gyülekezeti tevékenységére az igazi veszélyt a SZÉT két erős személyisége, Palotay Sándor ügyvezető igazgató és Szakács József adventista országos osztálytitkár, az Élő Isten Gyülekezetének „patró- nusa” jelentette. A „casus bellit” pedig Köpe várpalotai gyülekezetének helyzete adta 1967 februárjában. Az ügy előzményeként annyit tudhatunk, hogy belügyi kapcsolatai ellenére 1966 májusáig még nem sikerült gyülekezete számára a működési engedélyt megszereznie. A SZÉT azzal utasította el a rendezést, hogy előbb a Veszprém megyei egyházügyi tanácsosnak kell nyilatkoznia. A helyi gyülekezet vezetői ezért az egyházügyi tanácsos felkeresését tervezték 1966. május közepén.88 Mű27 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 37., 188. p. 28 ÁBTL. 3.1.2. M-27389 „Kertész József’ 65-66., 94-95., 104-105. p. 29 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 65. p. 80 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 92-93. p. A filmvetítés akkoriban még a legálisan működő gyülekezetekben sem volt engedélyezett. 81 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 104-105. p. 82 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 107. p. 88 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 43. p.
