Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Egy szabadegyházi lelkész hirtelen felemelkedése és gyors bukása a hatvanas évek közepén
94 Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010) ködésükhöz az engedélyt végül valamikor 1966 nyarán sikerült megszerezniük. Szakácsnak feltűnt Köpe tevékenysége, gyors egyházi karrierje, és sikere a várpalotai gyülekezet engedélyeztetése ügyében. A rendőrségi kapcsolatától kapott utasítás is „szemet szúrhatott” neki, amely szerint Köpét a mozgalom alelnökévé kellett megtennie. Másrészt engedélyt kapott Budapest mellett vidéki munkavégzésre is . (Budapest mellett Várpalotán és Békéscsabán tevékenykedhetett.) A fentiek miatt több alkalommal bizalmas beszélgetést kezdeményezett Köpével, amelyben hatósági kapcsolatai felől érdeklődött. A beszélgetésről Köpe a következőképpen számol bejelentésében: „Úgy kezdte, hogy »Sándor jól teszed, ha szerzel kapcsolatokat«, mert én is ezt csinálom. Köpe úgy nyilatkozott, hogy őt Várpalotán és Ősiben ismerték, mint becsületes embert, neki nincs szüksége semmiféle kapcsolatokra, mert a jó Isten megsegitette Várpalotán is. Olyan megjegyzést tett Köpének, hogy nem vagy őszinte hozzám Sándor, de csak csináld. Erre Köpe azt válaszolta, hogy annyira vagyok őszinte, mint te énhozzám. Aztán még biztatta Köpét, hogy nézzen állás után, mert jobban járna, ha két fizetést kapna. Erre azt válaszolta Köpe, hogy majd ha te is nézel, akkor majd én is.”34 Az első komolyabb nehézségek Fél évvel később - „váratlanul” - Palotay a SZÉT 1967. február 9-i plenáris ülésén javasolta, hogy Köpe működési területét korlátozzák Budapestre. Várpalotai működését azért tartotta károsnak, mert együtt munkálkodik Varsányi Ferenccel, az illegálisan működő prédikátorral.35 Palotay döntése mögött az állt, hogy a Veszprém megyei egyházügyi tanácsos a hangját felemelve kifogásolta a Várpalotán működő gyülekezetek életét.36 Szakács 1967 februárjában megírt jelentésében azonban jóval mélyebb összefüggéseket tár fel az ügy hátterével kapcsolatban: „Sokszor volt vele hivatali elintézni valóm, de valamennyiszer, ha figyelmeztettem, mindig arra hivatkozott, hogy ő nem fél senkitől. A gyülekezet vezetőjével, Lődi Lajossal is igen sok kellemetlensége adódott ebből. Többször kijelentette neki, hogy ő mindenképpen megy Várpalotára, és ott elintézni valója van. Eleinte nem vették komolyan a kijelentéseit. Majd Varsányi Ferenc várpalotai lakos nagyobb létszámú gyülekezet előtt, ott helyben kijelentette, hogy tudomása van Köpe kapcsolatairól, még aljból az időből, amikor Fábián József körül problémák voltak. Vincze István budapesti gyülekezeti tagnak elmondta, hogy egyedül az ő kapcsolatain múlik 34 35 34 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 65-66. p. A kettőjükkel kapcsolatos jelentésrészt Csillag József átküldte a központi alosztályra. 35 SZÉT jegyzőkönyv (1967. február 9.) (BL.) 36 ÁBTL. 3.1.2. M-27389. „Kertész József’ 124. p.
