Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Zoltán Gábor: "Hogy Isten Fijai légyünk". Egy református köznemes élete halottbúcsúztatók tükrében
„Hogy Isten Fijai légyünk” 61 „ex Burke”.28 29 Olyan érvelésmód volt ez tehát, amely nem meglepő módon igen-igen közel állt magához az elhunythoz is. Másfelől viszont az iménti kérdést megpróbálhatjuk megválaszolni úgy is, hogy megnézzük, mit mond Somosi, amikor intéseit a vármegye és az egyház tisztviselőihez intézi. S ekkor azt láthatjuk, hogy részben diskurzust is vált, hiszen az „igazság”, „egyesség” és a „közjó” legfőbb törvénnyé tétele olyan humanista gyökerű fogalmak, amelyek egyáltalán nem feltétlenül következnek elkerülhetetlenül az iménti gondolatmenetből, annál szorosabban kötődnek a halotti orátio szövegének jellegzetességeihez. „a’ ki szóval is tselekedettel is igazán nemes” A sárospataki professzor, Majoros András halotti orátiója egy éppolyan tradicionális műfaj jellegzetes példánya, mint Somosi prédikációja, és tulajdonképpeni forrását abban az iskolai képzésen keresztül a 19. századig több-kevesebb folytonosságot mutató, időről-időre újratermelődött, végső soron humanista megalapozottságú retorikai diskurzusban kereshetjük, amely sosem volt pusztán a beszéd tudománya, hanem egyúttal mindig szorosan összefonódott más koraújkori társadalmi-politikai diskurzusokkal is. Ennek az orátió-műfajnak alapvető különbségét az jelenti a prédikációkhoz képes, hogy miként erre már Kecskeméti Gábor rámutatott, míg a protestáns prédikációban a prédikátor szerepe az elhunyt életének elbeszélésében erősen korlátozott volt, addig a genus demonstrativumhoz sorolt, s azon belül - érthető módon - többnyire laudatióként működő halotti beszédben elméletileg is tág tér nyílt a halott életének „mítizációjára” (hogy Kecskeméti kifejezését használjuk). A „mítizáció” alatt ez esetben az életrajz elemeinek gazdag fel- használását és az exemplaritásnak alárendelt elrendezését kell értenünk.^ Az ilyen életrajzok természetesen, bár egy konkrét személyről szólnak, korántsem individuálisak: az értelmezett életút előadása többnyire bibliai vagy antik gyökerű motívumok felhasználásával igyekszik a példaszerűséget megvalósítani. Ezért extrém helyzetben az is előfordulhatott, mint ami például megholt főrangú gyermekek esetében történt, hogy a - valójában elmaradt - életút helyét a mintákból összera28 A frantzia országi revolútziónak.vagy Zenebonás támadásnak okai röviden előadva német nyelvből fordittatott Sz. P. S által. H.n., 1795. A latin fordulat Szemere Albert 1796-os kéziratos védekező iratából származik, amelyet azért készíttetett, mert crimen laesae majestatisszal vádolták meg egy kijelentése miatt. Magyar Országos Levéltár, N 22. (= Archivum palatinale secretum archiducis Josephi.) Exhibita ad Politiam et Internam Regni Hungáriáé Securitatem Spectantia de anno 1796. N. 55. 29 Ebből a szempontból a könyv 162-168. oldalán a kifejezetten a halotti orációkról elmondottak kevésbé tanulságosak, mint az átmeneti jellegzetességeket mutató szövegekről a 198-209. oldalakon leírtak. Az általam ismert 18. századi halotti prédikációk és orátiók elemzésében ez utóbbi rész lehet iránymutató.
