Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok
Tizennyolcadik századi lelkészsorsok 63 megerősítésére. Ennek a változásnak hűséges tükre Keresztesi József (1748-1812) naplója, mely még a 19. században két kiadásban is megjelent1« és életrajzírója, Gulyás József szerint: „krónikájából elénk tárva a XVIII. századi Magyarország állami, egyházi, iskolai s megyei élete, elénk az írónk szimpatikus jelleme is”.-"Az ő naplójának gazdag kincsesbányájából - mely II. József és I. Lipót korának közviszonyairól és a reformátusok hitéletéről nyújt színes képet - próbáltam néhány, a papi sorsra vonatkozó érdekességet gyűjtögetni, mely fényt vet a 18. századvégi lelkészek életkörülményeire. A napló folklór anyagokban is gazdag forrásanyagát már Gulyás József (1855-1954) is használta, amikor Keresztesi zöld tógáról szóló latin versét ismertette.19 20 21 22 23 Takács Béla pedig Keresztesi koronáról írt naplójegyzetét mutatta be a Theológiai Szemlében.2'- Tóth Béla magyar anekdotakincsébe is belekerült Keresztesi néhány adomája.2» Nem szólok itt Keresztesi énekeskönyvvel kapcsolatos munkáiról, csak jelezni szeretném, hogy az 1806-os énekeskönyv létrejöttében jelentős szerepe volt. Ebben 37 éneke jelent meg, de naplójának tanúsága szerint ennél többet küldött be a szerkesztőségnek.24 25 Ugyancsak külön tanulmányt érdemelne történetírói, nyelvtudományi munkássága. Könyvet írt a magyar nyelv eredetéről, ami halála után megjelent,2» és hasznos 19 Mindkettőt Hoffer Endre tette közzé. Keresztesi József eredeti naplója. Krónika Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVIII. század végén. Keresztesi József Naplója. Bp., 1882. A kiadás az előszó szerint a Keresztesi mellett „Szalacson rektorkodott Szakács Józsefnek 1821 és 1822-ik években sajátkezűleg vett másolata nyomán, a kevésbé közérdekű és szerzőnek szorosabb családi körülményeit illető helyek kihagyásával készült példány után rendeztetett”. Szakács József Keresztesinek több kéziratban maradt munkáját lemásolta. A Ráday Gyűjtemény Kézirattára. K-1-28. 349. p. Ld. Kozma Borbála - Ladányi Sándor: A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének (Budapest) kéziratkatalógusa. Bp., 1982. 51. p. 20 Gulyás József: Keresztesi József. In: Theologiai Szemle, 1927. 5. sz. 356- 365. p. (továbbiakban: Gulyás, 1927.) 21 Gulyás József: Keresztúri verse a zöld tógáról. In: Debreceni Szemle, 1929. 34-39. p. (továbbiakban: Gulyás, 1929.) 22 Takács Béla: Egy református prédikátor véleménye a magyar koronáról. A magyar korona és a koronázási jelvények leírása 1790-ből. In: Theologiai Szemle, 1978. 3-4. sz. 114-116. p. 23 A magyar anekdotakincs. I-IV. Gyűjtötte és magyarázza: TÓTH Béla. Bp., 1898-1903. II. köt. 65., 66., 79. sz. 24 Az énekkéziratainak sorsát ismerteti: Gulyás, 1927. 360-361. p. Ehhez még: [Gulyás József:] Hol van Keresztesi József énekeskönyvének kézirata? In: Magyar protestáns könyvtárpolitika. Sárospatak, 1929. 4. p. 25 A magyar nyelv eredetéről. Néhai Keresztesi József kéziratából (1799) kiadta: Fel-Apáti Molnár Sándor Pozsony, 1844. Belső eredeti címe: „A bárkai nyelvből ágazott magyar nyelv, melyenk eredetét, reguláit, ágazatait és ezek szerént némely nemzetnek, főembereknek, famíliáknak, helységeknek, hegyeknek, pogány isteneknek, vizeknek, mértékeknek s.a t magyar eredetű és értelmű neveiket vizsgálja és mutogatja Keresztesi József’. A kiadó írt hozzá
