Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

64

Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010)

adatokat szolgáltatott Tóth Ferenc piispök-életrajzaihoz is.26 Ugyancsak segített Szerencsi Nagy Istvánnak Bőd Péter Magyar Athenasának megjelentetésében.2?

1748. december 29-én Veszprémben született reformátusként, egy „árva gyülekezetben” Padányi Bíró Márton28 püspöksége idején, aki a két évvel később megjelent Enchiridionjában az uralkodót a heretiku- sok kiirtására szólította fel, és emlékeztetett az 1525. évi országgyűlés hírhedett IV. törvénycikkére, mely elrendelte „a lutheránusok megége- tését”. Ezt az iratot Mária Terézia csak a protestáns nagyhatalmak erélyes diplomáciai lépései után koboztatta el.2® Keresztesi Józsefet egy Aranyosi László nevű piarista keresztelte meg „nem lévén szabad a reformátusoknak kivinni gyermekeiket akkor”. (1)30 Iskolába ott járt, ahol lehetett. Apja tanította meg írni, olvasni, majd Nemesvámosra és Felsőörsre járt, ahol „asztalt is kapott” egy-egy református családnál. 12 éves korában Mezőkeresztesre került nagynénjéhez, ahol tanulmányait folytatta, majd Miskolcon tanult, és 1767-ben „subscribáltatott” (vagyis végbizonyítványt nyert) Sárospatakon. Ezután rögtön visszatért Miskolcra a declinisták felügyelőjének.

Naplójából kitűnik, hogy gyenge egészségű ember volt, 1765-ben „halálos petécsbe” (valamilyen ragályos, fekélyekkel járó betegségbe81) esett. A naplójában több betegségéről, gyengeségéről is megemlékezik. Mégis bátor férfi lehetett, mert 19 éves korában az ifjú preceptor Hejőcsabán, bizonyos Kósdi György udvarán (akinek a fiát tanította) 1767. október 30-án megvert „egy vasas németet”, aki agyon akarta lőni. Naplója szerint karddal kergette és kardját is elvette, (2) ami nem kis hőstett lehetett.

1769. február 18-án Debrecenbe költözött, ahol a „két esztendőre forduló öreg diákok közé” bevették, itt sok nyomorúság között élt. Taelőszót. Ld. még: PONORI Thewrewk JÓZSEF: Keresztesi József 1799-iki magyar nyelvtudományi művének felfödözése s megismertetése. Pozsony, 1844. 64. p. A könyvet ismertette: Irodalmi Őr, 1845. 3. sz.

26 Tóth Ferenc: A helvetiai vallástételt tartó túl a dunai [...] püspökök élete [...] Győr, 1808.; Uő: A helvetiai vallástételt követő túl a tiszai [...) püspökök élete [...] Győr, 1812. Kapcsolatukról: Gulyás, 1927. 361-362. p.

2? Gulyás, 1927. 363. p.; Harsányi István: Bőd Pétera Athenasának eddig ismeretlen toldaléka 1786-ból. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1928. 81-95. p.

28 Pehm [Mindszentit] József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. Padányi Bíró egyetlen vizitációs alkalma alatt 46 protestáns templomot záratott be.

2® Zsilinszky, 1907. 365. p. XIV. Benedek pápa Bécsben a vakbuzgóságot elítélte, és ezt közölték is Padnyi Bíró Mártonnal. Vö. Zsilinszky, 1907.519. p.

3° Vö. 16. sz. jegyz. A továbbiakban a napló 2. kiadásainak oldalszámait a szövegben zárójelben jelölöm.

81 A petécs vagy patécs a bőrön keletkezett kiütés, elváltozás, valami kiütéssel járó járványos betegség. Kis József: Egészséget tárgyazó katechizmus [...] Sopron, 1794. Egyik gyimesi szerelmes átokdal szerint „Vegye el a jó Isten az eszedet/ Apró petécs kelje meg a melledet”.