Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében

26 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) alá az égbül Lutzipert”. A fösvénység legyőzésére az apostoli mondást ülteti az értelmező fülébe: „Eledelünk lévén, s a mivel bé-födöztetíink, azokkal meg-elégedgyünk.” Annál is inkább, mivel a kevéssel bíró em­ber sem „lészen alábbvaló” a gazdagnál az utolsó megítéltetés pillana­tában. A XVII. rész a kegyesség gyakorlásának Diarioma, vagy min­den napi jedző könyvecskéje a gyónás helyett azt tanácsolja, hogy lefekvéskor vessen számot a halandó tetteivel.54 Mivel a gyónás szent­ségét, aminek létjogosultságát Malomfalvay hétoldalas leckén keresztül indokolja, a protestantizmus elvetette, kívánatos volt a lelki gondosko­dásnak egy olyan megoldását feltalálni, ami hasonlóan - legalább át­menetileg - megkönnyíti a lelket a bűnök terhétől. Madarász erre konkrét praktikát javasol, ami rutinná válhat, és rendszeresen a „jó hozzákészülés” biztonságát adja. „Annakokáért Ó ember, minek utána reggel álmodból felébretsz, első gondolatod az Istenről légyen, s’ ne is jöjjön semmi egyéb eléb eszedbe, hanem az Istené. Mert az Istenről való elmébe bebocsáttatott igaz gondolat sem­mi gonosz gondolatokat bé nem bocsát az elmébe. Azért élőbbén is gondold meg, hogy az Istennek olly könnyű lészen téged a’ koporsóból fel tamásztani, a’ melly könnyű az álomból fel-ébreszteni.” Egész nap találhat módot arra, hogy Istenről megemlékezzék tevé­kenységei közben — véli a beszélő. Például amikor a napot megpillantja, az utolsó napra kell gondolni, és az Ördögre, „mely mint ordító orosz­lány körül-jár keresvén kit el-nyellyen”. „Mikor ruháidat fel-öltöd, gondold meg, hogy azok bűnnek, vagy kárhoztatásnak jelei, a’ mellyekkel a’ testnek mezítelenségét és rútságát födözöd be, és azért nincs semmi okod, hog’ azok élésével kevélykedgyél.” Ennél is hatható­sabb az esti rutin, amiről így ír Madarász: „Reggel végezd el, mit akarsz aznap cselekedni; estve rázogasd fel, visgáld meg, mit cselekedtél. És, hogy estve örvendezhess álhatatoson végezzed el magadban, hogy jól végezzed a napot. Imádkozván a Szent Bibliában vagy két cáputot, részt ájtatoson ol­vass el, és gondold meg, micsoda vigasztalás, tanúság, intés foglal­tatik abban, és a Szent Históriábul tanuld meg, melly nagy légyen az Istennek haragja a bűnök ellen és melly szörnyű büntetísekkel sanyárgatta a bűnösöket és ellenben mennyi jutalmokkal, jótéteminyekkel jutalmazta meg a kegyességet, az isteni szolgálatot. ”55 54 55 54 Szintén értelmezhetjük úgy, hogy a gyónást váltja ki az „alázatos vallástétel a bűnökről az Istennek a végvacsorának vétele előtt.” Mf.dgyesi Pál: Praxis Pietatis. Kolozsvár, 2003. (továbbiakban: Medgyesi, 2003.) 182. p. 55 Más protestáns lelki olvasmányok, így pl. Medgyesi Pál Praxis Pietatis-a is szigorú fegyelmet javasol a gondolatoknak, és ennek megkönnyítésére sza­bályokat, hosszabb és rövidebb imádságokat határoz meg. Ld. „Miképpen kell az egyes embernek minden reggelét kegyesen és istenesen kezdeni; Ke­resztyén embert igazgató elmélkedések, melyekből megtanulhatni, mint kelljen mindennap Istennel járni; Estére való elmélkedések.” Stb. Medgyesi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom