Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
Topológia és tropologia elhajlásai... 27 A tudatosan átélt bűn terhe nehezebb. Mivel a bűn azáltal, hogy tudatosan szemléljük, bensőségessé vált, a szellemnek is része lett benne: az egész emberi lény bűnös, nem csupán a teste, ami ellen - mint azt más teológiai nézetek vallói hangoztatták - az ártatlan és minduntalan jóra sóvárgó lélek tehetetlen. Míg a középkorban népszerű egyházi írások szerint a hús minden bűn forrása, mert ez kapcsolja a halandót a földi világhoz, addig a reformáció (kivált a kálvini) komplikáltabban veszi tudomásul a bűnbeesést, hozzárendeli a lélekhez. Ez a tan Magyarországon is népszerű volt.s6 Aranyszájú Szent János és Seneca (De ira), valamint Descartes is töpreng a lelkiismeret aktivitásán: Aranyszájú szerint az „önvizsgálatban az egyénnek a nap minden pillanatáról számot kell adnia, este, akár egy detektívnek, mindent fel kell tárnia, hogy lássa, mely tettei váltak javára, és melyeket kell elítélően megtagadnia. Nem az átkozódás, inkább az ima szavaival.” Descartes az önvizsgálatot mint gondolat és valóság megfelelését közelíti meg, míg Seneca a gondolat és cselekvési szabályok megfeleléséről formál véleményt. Az önvizsgálat három típusa a gondolat és a lélek tisztátalansá- ga közötti kapcsolatot igyekszik feltárnia A fejezet ismétli a Medgyesitől ismerős alapvetést, hogy a halálra való mindennapi előkészület eleme a mindennapi isteni szolgálat. „A Szent írásokot úgy olvasd, hogy azokból hitedet megerősítsd, és a kegyesség szorgalmatosságát magadban felébresszed.” Futó félben ne, hanem elmélkedve - pontosítja a Szentgyörgyitől ismerős szavakkal -, és még hozzáfűzi, hogy „tréfálkodás” közben is megtartva az isteni szolgálatot oda kell figyelni, hogy azt „meg ne mocskoljuk.” Csak az alszik bátran, ki számot vet Istennel - szögezi le végül -, mert mindenki vétkes, kivétel nincs. A sorokban folyamatosan érezhető a közösségvállalás, a közösségtudat hangja. 56 57 2003. 43-108. p. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy a jezsuita hagyományban is magától értetődő a hasonló felszólítás, gondoljunk csak Szent Ignác lelki gyakorlataira, ahol például a napi önvizsgálatra szolgáló rész reggeli időpontot ajánl elsőként erre a célra: „Mindjárt felkelés után tegyük fel magunkban, hogy őrizkedni fogunk attól a meghatározott bűntől vagy hibától, amelyből megjavulni és jó útra térni akarunk.” Loyolai Szent Ignác, 2002. 74- P56 A bűn fogalma alapvetően mégis a testhez kötődik, ezt a gondolkodást nem tudják elhagyni a protestánsok. Medgyesinél is a testből vett képekkel fejeződik ki - igen szemléletesen - a bűnben lét állapota: „Mert miképpen az étellel megtelt ember elégtelen több kenyérnek ételére, így a bűnnel megrakodott szív is a Krisztus vételére.” Medgyesi, 2003.189. p. 57 „Ez utóbbi megjelenésével veszi kezdetét az önmaga hermeneutikájának keresztény tradíciója, melynek célja a lélek legrejtettebb gondolatainak napvilágra segítése. Az önmaga hermeneutikáját az a gondolat vezérli, hogy létezik az emberben valamilyen titok, és önmagunkat illetően illúzióban élünk, ami elfedi ezt a titkot.” Foucault, Michel: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, 2000. 367. p.
