Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
104 Egyháztörténeti Szemle Xl/1 (2010) A monasztikus szerzetesi képnek némileg ellentmond Poszet Bertának, P. Vezér Ferenc unokatestvérének elbeszélése. Neki állítólag a történtek után írt egy négyoldalas levelet az atya, amiben beszámolt a lezajlott eseményekről. Berta ezt a levelet megsemmisítette, de említést érdemel, amit saját szavaival elmond: „Azt megint nem a levélből mondom, hanem én teszem hozzá, hogy Gyurikának?1 se kellett több - mert magas, sovány, csontos, erős, rámenős természetű, hirtelen haragú volt, és olyankor csapott, vágott - verekedni kezdett, és az oroszt leütötte, a földre sújtotta.”?2 Ennek a történetnek a középpontjában egy orosz katona van, aki a kolostorban hozzányúlt a monstranciához és ez váltotta ki a dulakodást. Fegyverhasználatról ebben az esetben sem esik szó. Az atya, 1944. november 17-én talán ezt a történést örökítette meg a naplóban: „Egy kozák újra fosztogatta a kolostort. Még a kápolnában is kutatni akart és ezért P. Ferenccel lökdösődésbe fajult. Páter nevét felírta és születési évét, s szintén megreggelizett [majd] máshová ment rabolni.”?3 Figyelemreméltó tény, hogy P. Vezérnek első népbírósági tárgyalására, az 1945. április 2-i szentbeszédében elhangzottak miatt került sor. A vád, népellenes bűntett, a demokrácia elleni lázító izgatás volt. 1945. május 17-én P. Besnyő Gyula rendfőnöki megbízott arra utasítja P. Bolyós perjelt, hogy P. Vezér amint lehet, menjen Pécsre „pihenni”: „Reményiem, hogy P. Ferenc ezen intézkedésből kiolvassa a legnagyobb szeretetet és értékelését annak a munkának, amit évek óta végzett. És ez az utóbbi idők idegtépő izgalmai nem csak tanácsolják, de az Isten ötödik parancsolata értelmében megkövetelik tőlem, tőle és a Rendtől, hogy időt, alkalmat nyújtsunk a pihenésre.’^ * 91 92 93 94 nek? Mivel ez ellenkezik a többi adattal, elképzelhető a kényes helyzet ismeretében, hogy téved az atya, vagy joggal védi P. Vezért, mert a helyi emberektől ismerte a polgárőrség tevékenységét. 91 P. Vezér Ferenc eredeti neve Vizer György volt és családi körben ezen a néven szólították mindvégig. 92 Boros Ernő: Halálos ítélet „a nép nevében”. In: Szatmári Friss Újság, 2000. szeptember. [Online: http://www.hhrf.org/frissujsag - 2009. március.] 93 ÁBTL. 3.1. 9. 96674 / 3. 94 BFL. XXV - 4. f. 001217 / 1951 / 77. p.
