Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása 103 nyában eleveníti fel, amit szóról-szóra már Szántó Konrád is leírt 1991- ben.86 Eszerint a történések 1944. decemberében zajlottak. Mind a két írásban az szerepel, hogy P. Vezért ezután áthelyezték Pálosszentkútra. Ez az időpont azonban nem állja meg a helyét, mivel P. Vezér maga beszélt arról, hogy püspöke 1944. július 18-án helyezte büntetésből Pálosszentkútra, mert a németek ellen beszélt.8? További kérdés az, hogyha az időpont téves, attól még az alaptörténet elfogadható-e? P. Homonnay a történéseket másként interpretálta. Véleménye szerint nincs bizonyítva a P. Vezér ellen felhozott gyilkossági vád. A lejátszódó dráma színhelyeként, visszaemlékezésében egyértelműen a pálosszentkúti kegyhelyre utal. Megítélése szerint az orosz katona lehet, hogy részeg volt és önmagát lőtte le véletlenül. Mindemellett az is előfordulhatott, hogy egy másik orosz katona végzett vele. Azt viszont természetesnek találta a kialakult helyzetben, hogy P. Vezér kénytelen volt eltemetni a holttestet.88 A nagyszámú magyar, német, és orosz temetetlen holtak miatt ténylegesen érvényben volt egy olyan rendelkezés, hogy ezeket a helybeli lakosság köteles eltemetni. Ez azonban bejelentési kötelezettséget vont maga után. Egy konkrét esetről tudunk, amikor oroszok egymást sebesítették meg: „Szűcs Gergely a Péteri tó mellett lakó tanyás mondta el, hogy ’45 húsvétja napján a tó környékén számos szovjet katona verődött össze. Elkezdtek lövöldözni. Addig lövöldöztek, amíg egyiküket hasba nem lőtték. Ezt bevitték Szűcs Gergely tanyájára. Ő a sebesültet kocsira helyezte és befuvarozta Kiskunfélegyházára a kórházba. Hozzájuk erről azóta se szólt hatóság. Ennek a történetét közvetlen Szűcs Gergely szájából hallottam.”8« Ez a talán elszigetelt, és egyedi példa azt mutatja, hogy az oroszok nem minden esetben álltak bosszút saját katonáik fegyelmezetlensége miatt a vétlen és védtelen civileken. Ennek ismeretében nem egészen érthető, hogy a kolostorban történtekről beszámoló P. Homonnay miért tartotta természetesnek, hogy egy másik orosz katona által halálra sebzett oroszt P. Vezérnek kellett eltemetnie. Egy ilyen szituációban az orosz parancsnokság általában kivizsgálta az ügyet. Másik megközelítéssel élve, ha ez így történt, akkor azt P. Vezér bizonyára jelentette volna a törvényes formaságok betartásával.«0 86 Szántó, 1991.66. p. 8? ÁBTL. 3.1. 9. V-996 / 5. p. (Eszerint P. Vezér nem kizárólag kommunistael- lenes volt, hanem diktatúraellenes, amit természetesen az ávósok figyelmen kívül hagytak.) 88 Homonnay. 11. p. 8« Homonnay. 10-11. p. «° Homonnay visszaemlékezésében az a különös, hogy P. Vezér tevékenységét a Polgárőrségben, két hetes idő intervallumra redukálta. Azt megtudtuk tőle, hogy a védekezés során történtek gyilkosságok, de mi az alapja a két hét-
