Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása 101 szaérkezéséről. A levél hangvétele pozitív, de ebben is van egy érdekes, közvetett utalás az elmúlt idők eseményeire: ,Azért itt is voltak meleg napok, amit sokszor P. Vezér Ferenc még fűtött, de majd ő bővebben elmondja.”?2 Ezek az elejtett mondatok és a P. Vezér által vezetett naplóban szűkszavúan rögzített bejegyzések nem egy kifejezetten jámbor szerzetes képét, mint inkább egy tudatosan és aktívan szerepet vállaló ember portréját vázolja elénk. A hazáját, nemzetét, és szűkebb pátriáját féltő férfi alakját ismerni fel soraiból, akit végtelen szomorúsággal tölt el az a vérzivatar, amiben él. Fr. Lelkes József Paszkált 1951. március 27-i kihallgatásán arról beszélt, hogy P. Vezér, 1945. március végén, vagy április elején civil ruhában, vállán puskával utazott fel Budapestre. Ekkor beszámolt a polgárőrség tevékenységéről... P. Besnyő a Rend érdekeire hivatkozva fokozott óvatosságra és higgadt, körültekintő magatartásra kérte.™ Látszólag az ÁVH által kreáltnak tűnnek e sorok. A szovjet ellenőrzési pontokon keresztül ki mehetett át puskával a vállán, azokban a veszélyes időkben? Azonban ne felejtsük el, hogy az oroszok néhány napig a pálosszentkúti kolostorban voltak és - bár az orosz parancsnokság hivatalos engedélye nem maradt fenn - minden bizonnyal hozzá kellett járulniuk a polgárőrség létéhez. Tehát nagy valószínűséggel egy ilyen dokumentum birtokában volt P. Vezér Ferenc, amivel bátran közlekedhetett a leírt módon. Az utazás tényét megerősíti P. Bolyós 1945. március 7-i szentkúti bejegyzése.™ A polgárőrség működésének és szerepének tárgyalásánál nem hagyható ki Szilágyi Andrea Erzsébet személye és tanúvallomása.?6 Az 1946. június 7-én felvett jegyzőkönyv szerint a lány 1944. október 10- től, 1945. március végéig a kolostorban lakott.?? P. Vezért a Sziklatemplomban ismerte meg és meglátogatta Pálosszentkúton. A hadi események, majd később Budapest ostroma nem tette lehetővé, hogy visszatérjen a fővárosba.?8 Tudomása volt róla, hogy Tóth Illés és társai oroszokat öltek, de vallomásában P. Vezér Ferencről sehol nem tett említést. Tóth Illésről viszont, mint elvakult németbarátról beszélt, aki * 75 ?2 BFL. XXV. 4. f. 001217 / 1951 / 212. p. ?3 Fr. Lelkes József Paszkál (1914-1981) 1938-ban lépett be a pálos rendbe, mint segítő testvér. 1951-ben a pálosok elleni perben öt év hat hónapra ítélték el. 1956-os szabadulását követően Pesten lakott ismerőseinél. A rendi életbe már kevésbé kapcsolódott be, de imádságos lelkülete egy életen át segítette. ?4 ÁBTL. 3.1. 9. V-96674 / 4 / 129. p. 75 ÁBTL. 3. 1. 9. 96674 / 3 (Az oldalszámozás nélküli napló mellékletként csatolva.) ?6 ÁBTL. 3.1. 9. V-966 / 25-27. p. ?? ÁBTL. 3.1. 9. V-966 / 2. p. ?8 ÁBTL. 3.1. 9. V-96674 / 4 / 1. p.
