Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
100 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) hogyan bujtatta a templom kórusán a nőket, miként szervezték meg a Szegedi Körlet megbízásából a polgárőrség helyi kirendeltségét, a kóborló és garázdálkodó kül-, és belföldi söpredék ellen.”6? A fenti idézetből három dologra biztosan fény derül. Eszerint a polgárőrség megszervezésére még az oroszok bevonulása előtt került sor, „a Szegedi Körlet megbízásából”. Szeged városát 1944. október 11-én szállta meg a szovjet hadsereg. Nehezen képzelhető el, hogy a körlet központjából, vagy akár területéről adjanak ki utasítást a hadban álló, független magyar területek polgári lakosságának védelmére. Ha ez mégis megtörtént, akkor azt 1944. október 15-e után a nyilasok tehették meg a „Szegedi körlet” még általuk birtokolt területéről. Az viszont tény, hogy P. Bolyós Pálosszentkút eleste után enyhe gúnnyal említi a „hős védőket”, mint azt már említettem. Ez az utóbbi információ megerősíti, egyben hitelesíti a feltételezés helyességét, hogy a Polgárőrség már létezett a szovjet csapatok érkezése előtt.* 68 69 Arra nézve viszont nem rendelkezünk információkkal, hogy az 1944. október 17-én felállított polgárőrségben P. Vezér szerepet töltött volna be, s ha igen, milyet.6« Másodsorban szervezett önvédelmi csoportosulásnak kellett lennie, amely rendelkezett - saját és a környék védelmét legalább részben ellátó - önálló infrastruktúrával és tárgyi eszközökkel. Harmadsorban az is egyértelműnek tűnik, hogy szó sincs kizárólag az oroszok elleni szerveződésről, - már ami a P. Vezér vezette polgárőrséget illeti - mint inkább a tanyasi tolvajlások miatt bekövetkezett határozott fellépésről. A helyzetet idővel a győzedelmes „kultúrlovagok” elállatiasodott viselkedése némileg megváltoztathatta - mint ahogy arra P. Vezér 1945. január 4-i bejegyzése utal.?0 Az orosz katonák féktelen erőszakoskodásai, rablásai kiválthattak a helybeliekből olyan erős ellenszenvet, aminek következtében, ha lehetőségük adódott elégtételt vettek rajtuk. Itt kell megjegyezni, hogy P. Bolyós Ákos már 1945. március 5-én levélben értesítette P. Besnyő Gyulát?1 a Pálosszentkútra történt szerencsés visz6? Bolyós, 1980.68. p. 68 Vö. BKMÖL. V. 175. b. 24141 / 1944. 69 Amennyiben P. Bolyós Ákos visszaemlékezésének logikai koherenciáját értékeljük, abból látens, implicit módon következtetni lehet P. Vezér Ferenc szerepvállalására. ?° Balogh-Szabó, 2002. 37. p. 71 P. Besnyő Gyula (1883-1946) Gimnáziumi tanulmányait követően jelentkezett a kalocsai egyházmegyébe. 1906. június 30-án szentelték pappá. 1919- ben, a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista terror alatt néhány hetet börtönben töltött. Pálos hivatást érzett magában, ezért 1932-ben Lengyelországba utazott és Lesna Podlaskában megkezdte a novíciátust. Egyetlen magyar papként 1933-ban fejezte be, és fogadalomhoz járulhatott. 1944. március 19 után, P Zembrzuski megbízta a rendi ügyek irányításával. 1946-ig a pálos rend rendfőnöki megbízottja. 1946. január 13-án rendi tanácsossá nevezték ki.
