Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában: magyarországi diákok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között

Közlemén yek A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában: magyarországi diá­kok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között1 Hegyi Ádám Már a 18. században Bőd Péter (1710-1769) igyekezett összegyűjteni a Svájcban tanult magyarországi diákok névsorát. Ezt a feladatot gróf Teleki József (1738-1796) és Szilágyi Márton (?-?) végezte el, akik a genfi egyetemi anyakönyvet nézték át.2 3 Egy másik svájci város, Zürich a 17-18. század fordulóján nem a főiskolája miatt volt fontos a hazai protestáns értelmiség számára, hanem a Nápolyban kiszabadított gá­lyarabok befogadásában betöltött szerepe által: 1676-ban 30 magyaror­szági evangélikus és kálvinista lelkész - kiszabadított gályarab, illetve börtönökből megváltott menekült - érkezett Zürichbe.3 Korábban a 1 A tanulmányban a magyar és magyarországi kifejezések nem nemzetiséget jelölnek, hanem a korabeli királyi Magyarország, Erdély és a Török Hódolt­ság területén élőket. A tanulmányban Svájcon a mai modern állam földrajzi területét értjük, nem foglalkozunk azzal, melyik kanton volt a szövetség ré­sze. 2 Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában. Teleki József utazásai, 1759- 1761. Szerk.: Tolnai Gábor. Bp., 1987. 59. p.; Spiess, Ottó: Basel anno 1760. Basel, 1936. 39. p. Szilágyi Márton nem azonos Piskárosi Szilágyi Mártonnal (1748-1790), aki 1767-ben tanult Bázelben és később Sárospatakon lett pro­fesszor. A szakirodalom gyakran egy személynek gondolja a két Szilágyit, holott Szilágyi Márton már 1755-ben Zürichben tanult, ezért kizárt dolog, hogy Piskárosi hét éves korában a zürichi teológia hallgatója lehetett volna. Vö.: Die Matrikel der Universität Basel. Hrsg.: Wackernagel, Hans Georg. Basel, 1951-1980. (továbbiakban: MUB.) Band 5. nr. 1408.; Le livre du rec- teur de l’Académie de Génévé 1559-1878. Band. 1-6. Hrsg.. Stelling- Michaud, Sven. Génévé, 1959-1980. nr. 6125. Szabó Miklós - Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Marosvásárhely, 1998. Nr. 3955.; Hegyi Ádám: Magy­arországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon, 1526-1788. Bp., 2003. (továbbiakban: Hegyi, 2003.) Nr. 174,496, 621. 3 Zsindely, Endre: Die Befreiung ungarisch-protestantischer Prediger von den Galeeren und ihre Aufnahme in Zürich vor 300 Jahren. In: Zürcher Ta­schenbuch, 1978. (továbbiakban: Zsindely, 1978.) 122. p.; RÁcz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Lugos, 1889. (továbbiakban: RÁcz, 1889.) 83-90. p.; Mörikofer, Johann Caspar: Geschichte der evange­lischen Flüchtlinge in der Schweiz. Leipzig, 1876. (továbbiakban: Möriko­fer, 1876.) 164. p.; Meyrat, Walter: Die Unterstützung der Glaubensge­nossen im Ausland durch die reformierten Orte im 17. und. 18. Jahrhundert. Bern, 1941. 229. p. A Zürichbe érkezett gályarabok listáját többen is közölték: RÁcz, 1889.; S. Varga Katalin: Vitetnek ítélőszékre... Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. Pozsony, 2002. (továbbiakban: S. Varga, 2002.) 291-308. p.; Stephan Sellyéi und Stephan Harsányi als Galeerenhäft­linge. Konrad Meyer olajfestménye, 1677. (Zentralbibliothek Zürich. - to­vábbiakban: ZBZ.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom