Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper
Alexandersohn Jonathan és a csabai rabbiper 69 nak. Büchler Sándor megemlíti a már idézett cikkében, hogy például a magyar és a német származású rabbik előnyben részesültek, míg az egykori lengyel területekről származók ellen főleg a dunántúli vidékeken sokan ellenszenvvel viseltettek.8 9 Az új rabbit sokszor már eleve ellenségesen fogadták a helyiek, ennek a kiváltó okai pedig különbözőek lehettek. Büchler említ például olyan helyzeteket, amikor a hitközség nem fizette ki a rabbi előre meghatározott bérét, de előfordulhatott olyan is, hogy a „a községi tagok verekedő természetűek” voltak. így tehát a legjelentéktelenebbnek tűnő ügyekből is komoly harc generálódhatott, mert több közösség is, „mely nem volt képes vagy már megunta volt a rabbit eltartani, maga provokálta rabbiját a durva fellépésre, sok helyütt a rabbinak apró, jelentéktelen tévedéseit ürügyül használták, hogy megrövidítsék fizetését, vagy hogy elmozdítsák hivatalából ”.9 A korban viszálykodás terén igencsak elhíresült közösség volt például a szécsényi, ahol a rabbi és a hitközség között szüntelen volt a „hadiállapot”. Büchler is megemlíti ezt a problémás hitközséget és a következőket írja róla: „egy emberöltő óta több rabbi fordult meg Szécsényben, de egyik sem dicsekedhetett azzal, hogy a községi tagokkal békességben élt volna”. A rabbik gyakran váltották egymást, a közösség pedig vagy az éppen aktuális rabbi fizetését vonta meg, vagy egyszerűen elbocsátotta őt. A Büchler által leírt példák azt a feltételezést erősítik, hogy a hitközségi viszályok ebben az időszakban nem kizárólag a reformerek és az ortodoxia kezdeti összecsapásainak felvonásai lehettek, sőt Büchler szerint „a legtöbb községben jelentéktelen események forgatták fel a rendet”.10 Tény azonban az, hogy a különböző konfliktusok egy másik, jelentős csoportját viszont valóban a reform és ortodoxia küzdelme inspirálta. A két irányzat összecsapásaira számos példát találni, igaz azonban az is, hogy ezek nagyon gyakran nem úgy jelentek meg, mint például egy tudatosan reform nézeteket valló közösség és az ortodox rabbi küzdelme, netán a reformer rabbi és ortodox közösség harca. Nagyon valószínű, hogy az ilyen összecsapások mögött gyakran inkább csak tudattalanul, meg nem fogalmazottan húzódott meg a két szellemiség szembenállása. Ettől függetlenül az utókor vagy éppen a kortársak sokszor kívülállóként felismerve a konfliktus motívumait, azt a vallási irányzatok, eszmék nyílt összecsapásaként magyarázták. A következőkben pár ilyen esetet ismertetek, közülük kiemelve Alexandersohn Jonathán hejőcsabai esetét. Nathaniel Katzburg rámutat a két irányzat közötti küzdelem közösségi szinten megjelenő összeütközéseire: „A két tábor közötti vetélkedés lényegében a gyülekezeteken belül mint ellentétes érdekű csoportok küzdelme zajlott, és mindenekelőtt a zsinagógái renddel és a rabbisággal kapcsolatos újítási kísérletek miatt.”11 8 Büchler, 1890. 470. p. 9 Uo. 472-473. p. 10 Uo. 475-476. 11 Katzburg, 1999. 64. p.
