Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
A tornai főesperesek, 1273-1776 53 Lancharics Gergely‘°5 1608-ban született Horvátországban. 1655. április 20-án lett esztergomi kanonok. 1664. április 20-án titeli préposttá és tornai főesperessé nevezte ki Szelepcsényi György. 1681-ben pozsonyi prépost lett. Őrkanonokká 1684. május 16-án nevezték ki. 1689. május 26-án halt meg.106 Csedö Mihály Erdélyi nemesi család sarjaként Szentgyörgyön született 1642-ben. Pozsonyi diákként egy kirándulás alkalmával - társaival együtt - rajtuk ütött a török. Nem sikerült elmenekülnie és az egyik martalóc felkapta és elnyargalt vele. Útközben elbóbiskolt a lován, ekkor a fiatal Csedö kihasználva a kínálkozó alkalmat, megkötözött kezét kiszabadította és a törököt leszúrta. így megmenekült. Pozsonyi tanulmányai után a bécsi Pazmaneumban majd 1668-tól a római Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult, ahol pappá szentelték. Hazatérése után 1671. június 12-től plébános lett Nagykéren. 1676. április 22-től esztergomi kanonok, 1685. december 18-tól tornai főesperes lett. E rangokon kívül zebegényi apáti, subcustosi (aljegyző), 1688-tól érseki helynöki kinevezéseket kapott. 1689. január 12-én halt meg Nagyszombatban.1^ Náray György 1645. április 23-án született a Zala vármegyei Pálozon. Szülei Náray István és Kórodi Anna evangélikus vallásúak voltak. A katolikus hitben egyik rokona nevelte. Győrben és Nagyszombatban tanult. Győri diákként döntötte el, hogy pap lesz. Egy alkalommal a Dunába esett és majdnem megfulladt. Azonban „két deszkában” sikerült megkapaszkodnia és partra úsznia. Ez az eset adott számára késztetést, hogy a papi hivatást válassza. A rektor ajánlására a nagyszombati jezsuita kollégiumból, 1666. május 31-től a római Collegium Germanicum et * 10 turólukai incidenst 1672. július 14-re datálja: Bársony György. In: MKLex.; a bécsi Pazmaneumban végzett tanulmányait római útja utánra, valamint préposti kinevezését 1663-ra, halála időpontját 1678. január 11-re datálja: Szinnyei. Vö. Sugár, 1984.347-353. p. 10s 1658-ra „Georgius Lancsáry” nevű fó'esperest jegyez: SR. 1838. 94. p.; „Lancharics Gergelyt” említ 1664-ből: KolláNYI, 1900. 273. p.; tornai főesperesként és titeli préposként „Lancskay Györgyről” ír: MeszlÉnyi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75). In: Theologia, 1935. 4. sz. 215-225., 325-337. p., 329. p. Eszerint ő jelentette Szelepcsényinek 1675 szeptemberében, hogy a tornai főesperességben a rekatolizáció eredményeként 29-en tértek meg és ebből 26 fő esett Torna városára illetve környékére. Megtért Misalóffy Lőrinc evangélikus lelkész feleségével és lányával, valamint Szilassy Mihály kálvinista prédikátor. A három névváltozat vélhetőleg ugyanazt a személyt takarja. Jelen munkában a Kollányi által feljegyzett nevet használjuk. 106 Kollányi, 1900.273. p. l°7 Kollányi, 1900.294-295. p.
