Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
54 Egyháztörténeti Szemle X/l (2009) Hungaricumba ment. Gyenge egészségi állapota miatt másfél év után hazatért. 1668. november 6-i pappá szentelése után az egri püspök káplánja lett. 1674-től csütörtöki plébános, 1677-től alesperes, 1680-tól püspöki plébános. Megkapta a Szent Andrásról nevezett pozsonyi javadalmat. 1684. június 9-től pozsonyi kanonok lett. 1685-ben a Szent Imre Szeminárium kormányzója, 1686-tól a káptalan dékánja, 1689-től pedig a szeminárium igazgatója lett. 1690. március 4-től lett esztergomi kanonok és tornai főesperes. 1691. április 21-től a zólyomi főesperessé- get irányította, amit 1692-ben végig vizitált. Mátraszőlősön ő újíttatta fel a ma is látható három, késő reneszánsz - kora barokk stílusú oltárt. A főoltárkép fára festett, Szent Erzsébetet ábrázoló képe 17. századi festészeti különlegesség. Kiváló szónok és költő volt, a 17. század egyik legjelentősebb katolikus egyházi ének- és dallamszerzője. Száznál is több éneket írt és zenésített meg. Legjelentősebb munkája mely kottával szerkesztett magyar nyelvű énekeket tartalmaz: Lyra Coelestis svavi concordia Divinas Laudes personans. Hominumque animos A Terrenis Ad Caelestia avocans. Elaborata et juxta Musicales Notas In Harmonia adoptata. Nagyszombat, 1695. 1699. december 5-én halt meg Nagyszombatban.108 * Zsembery György Korponán született. A nagyszombati központi szemináriumban, filozófiából 1677-ben bakkalaureátusi, 1678-ban magisteri fokozatot szerzett. 1678-1685 között a római Collegium Germanicum et Hungaricum diákja volt. Hazatérve krasznahorkaváraljai plébános lett. Esztergomi kanonokká 1686. augusztus 28-án nevezték ki. 1691. december 5-én bízták meg a tornai főesperesség irányításával. 1696. december 17-én halt meg Nagyszombatban.10? Mérey Mihály Zalaegerszegen született, apja Mérey Gergely, anyja Jaksin Katalin volt. A bécsi Pazmaneumban tanult (1674). Pappá szentelése után 1678. szeptember 5-én Vizkeleten, 1679. december í-től Csicsón, 1683. december 6-tól Héderváron, 1685. február 4-től Nagymaroson, 1687-ben Cseklészen volt plébános. Esztergomi kanonokká 1689. augusztus 28- án nevezték ki. 1691. április 30-tól Esztergomban lett plébános majd 1692. június 20-tól Érsekújváron. A szekszárdi apátságot 1693. október 11-én nyerte el. Támogatta és ösztönözte a szőlőtelepítést és bortermelést. 1694-ben plébániájáról lemondva az apátságba költözött. A Rákó108 Kollányi, 1900. 310-312. p.; Náray György. In: MKLex. Náray dallamaival találhatók a katolikus Hozsanna imakönyvben a 14, 48, 73, 75/B, 78, 86, 92, 100, 103, 126, 155, 187, 188, 197, 212, 227, 255, 274, 293, 299, 303. számú énekek és az Éneklő Egyházban a 209, 297, 307, 361. számú énekek. Sziny- nyei. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 2001. [Online: Magyar Elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu — 2008. október] Faludi Ferenc vallásos latin nyelvű verseiből 1695-ben magyar nyelvű fordítást készített. 100 Kollányi, 1900.304. p.
