Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper
Alexandersohn Jonathan és a csabai rabbiper 81 gálát ideje alatt. Kéri a Helytartótanácsot, hogy Borsod vármegyét bízza meg ebben az ügyben, hogy segítsen az új vizsgálatban a pesti egyház- községgel és Szófér Mózessel karöltve. Egyben kéri a korábbi vizsgálat és a kihallgatások iratainak átadását - sűrítve ezek voltak az Alexandersohn által a Helytartótanácsnak benyújtott kérelem fontosabb pontjai.61 Az újonnan kinevezett egyházi testületnek 1835. június 16-án Miskolcon kellett összeülnie, ahol az előbb ismertetett, Alexandersohn által benyújtott a kérelem nyomán a Helytartótanácsi rendelet megelőzte őket. A Helytartótanács rendelete az Alexandersohn által benyújtott kérvény értelmében felszólította Borsod vármegyét, hogy az ügy megvizsgálására alkalmas tanúkat és okmányokat szükség esetén hatósági közbenjárással állítsák elő, bocsássák a kiküldött rabbik rendelkezésére.62 * 64 A csabai hitközség képviselői érzékelték az erős világi és egyházi nyomást, amely kétségbe vonta első eljárásuk jóhiszeműségét, alapvető tisztességét. Hivatkoznak az első eljárás szabályosságára és egyházi ügyeik autonóm mivoltára: ,,’s a’ hazai törvények oltalmában vetett erős bizodalmunknál fogva, melly szerint szegény nemzetségünk az országban mind ekkoráig eltűretett, biztosan reményijük, hogy valamint eddig, úgy ennek utána is egyházi dolgainknak saját vallásunk elvei szerint leendő elintézhetésében a’ felsőbb királyi kormányszékek által is fel fogunk tartatni ’s azok iránt semminémű világi bírósághoz nem utasíttatandunk,”63 A tanúk második meghallgatása A tanúk másodszori meghallgatása a csabai hitközség számára tehát teljesen megalapozatlan volt, mert miután az első eljárást teljesen hitelesnek tekintették, így a másodikban egyáltalán nem lettek volna kénytelenek részt venni. A másodszori eljárás már csak azért is különleges és a zsidó hagyományoktól eltérő volt, mert elvileg egy Bész din6'* ítélete megfellebbezhetetlen. 65 A hejőcsabai zsidók a hagyományok ellenére történő újbóli tanúmeghallgatásokat vállalták, igaz viszont, hogy nem mindenkit sikerült elérni az első eljárás tanúi közül. Az újabb tanúmeghallgatásoknál már Alexandersohn is megjelent, így helyben reagálhatott az ellene felhozott vádakra. Emellett újabb tanúk is jelentkeztek, akik a csabai rabbi védelmében vallottak, és akik korábban - a rabbi szerint - azért sem mertek vallani, mert megfélemlítették őket. Itt már egyértelműen árnyaltabban megmutatkoztak a vallomások. 61 Uo. 62 Vö. Kohn, 1898-1899. 20. p. 6s B-A-Z.M.Lt. IV. 501/e. 2555/1838. sz. 64 Bész din: „az ítélet háza”, a rabbinikus bíróság neve. 6s MZsL. 1929.113. p.
