Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper

72

Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009)

ember volt, s mint ilyen, a legkevésbé alkalmas arra, hogy ura legyen a kényes helyzetnek, a melybe jutott volt”.20

A csabai hitközség ugyanis - mint írja - fiatal közösség, „melyben vallási és ügykezelés dolgában kirívó visszaélések harapództak el”. Ezeket a visszaéléseket a rabbi elhamarkodva, olykor meggondolatlanul akarta megszüntetni, és így magára zúdította „mindazok haragját, kik az eddigi rendezetlen viszonyok közt jól érezték magukat”.21 Ostorozta a közösséget többek között a kóserhús rendszabályozása vagy a sabbath megszentségtelenítése miatt. Mindezek arra utalnak, hogy a csabai közösség nem minden esetben tartotta be a vallási előírásokat, amit - a később ugyanezekkel megvádolt - Alexandersohn szigorúan elítélt.

Valószínű, hogy már a legelső időktől kezdődően kiütközött a kulturális és a származásbeli különbség a feltehetőleg galíciai eredetű helyiek, továbbá a porosz származású Alexandersohn Jonathán között. A Magyar-Zsidó Szemlében megjelent cikk így foglalja össze ezt a nyilvánvalóan éles különbséget:

„Alexandersohn sem igen illett az ottani emberekhez és viszonyokhoz. Talmudi tanulmányait Posenben, Boroszlóban és Berlinben végezte, mely helyeken bizonyos modern műveltséget sajátított el, mely Csabán legkevésbé sem volt helyén. Az akkoriban mindenütt használt zsargontól élesen elütő, meglehetősen tiszta német beszéde, továbbá a környékbeli rabbik viseletétől eltérő »német« ruházata annál gyanusabb színben tüntették fel vallásosságát, mivel néhány ott fontos vallásos jelentőséggel bíró külsőségről más véleményt táplált és nyilvánított is.”22 * *

Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy „a közvetlen közelében elharapódzott cha-szidizmust és annak képviselőit nyilvánosan a legkeményebb szavakkal elítélte”. Ez nyilvánvalóan nagyon komoly vétségnek számított a magyarországi haszidizmus23 centrumának szomszédságában, amelynek messze földön híres vezetőjét, Teitelbaum Mózest Alexandersohn nyilvánosan szidalmazta.2«

A nyílt konfliktus végül egy válási ügy révén robbant ki. Alexandersohn — mivel korábban Hejőcsabán még nem volt rituális

20 Kohn, 1898-1899. 316-317. p.

21 Uo. 317-318. p. (Kohn a csabai közösséget láthatóan úgy mutatja be, amely a hagyományokat nem mindig tartotta be.)

22 Kohn, 1898-1899. 318. p.

23 Haszidizmus: 18. században Kelet-Európábán születő, főleg a Kabbalán alapuló zsidó miszticizmus, kegyességi mozgalom.

2« Kohn a tanulmányában említ egy konfliktust Alexandersohn és az egyik hitközségi tag között. A hitközségi tag a konfliktust követően bepanaszolta a rabbit Teitelbaumnál, hogy ti. Alexandersohn egyszer azt mondta a haszid vezetőre, hogy „üzletét jól értő kereskedő”.