Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper
Alexandersohn Jonathan és a csabai rabbiper 71 A hejőcsabai konfliktus Alexandersohn Jonathán hejőcsabai rabbi esete egyike a már ismertetett, a korszakban igencsak gyakori zsidó hitközségi viszályoknak. Alexandersohn azonban éppen ennek az ügynek a révén - kis túlzással - világhírű lett. A rabbi elég makacs természetű lehetett, hiszen addig nem nyugodott, amíg ügye a neki megfelelő módon a nyilvánosság előtt nem rendeződik. Ez végül nem sikerült, de vándorlásai és könyve hatására Európa szerte megismerték őt és a hejőcsabai konfliktust. Alexandersohn Jonathán útja Hejőcsabáig Alexandersohn Jonathán magyarországi színrelépését megelőző életéről elég kevés információ áll rendelkezésünkre. Az 1929-ben Újvári Péter szerkesztésében megjelenő Zsidó Lexikon csak annyit tudósít erről a korszakáról, hogy 1831-ig a poseni Schwerinben működött mint rabbi. Alexandersohn, miután 1831-ben elhagyja a németországi hitközségét, Kohn Schwerin Götz ott élő rokonai tanácsára Magyarországra jön, és 1832 augusztusában Bajára érkezik, ahol a szintén porosz származású Kohn Schwerin fogadja. A tekintélyes bajai rabbi nem akart vakon hitelt adni bizonyítványainak, hanem önmaga szeretett volna megbizonyosodni Alexandersohn tudománya és képességei felől, úgyhogy egy ideig, mint vendégét szívesen látta Baján. Innen Alexandersohn Bony- hádra látogatott, ahol Hirsch Heller megürült helyére pályázott. A helyieknek megtetszett Alexandersohn próbaelőadása és rabbijukká választották volna, de a távozó Hirsch Heller ezt ellenezte, emiatt hiúsult meg Alexandersohn megválasztása.18 A sikertelen próbálkozást követően visszatért Bajára, ahol hasonlóan kiváló szónoklatot tartott. Ennek nyomán Kohn Schwerin már írt neki ajánlólevelet, majd útra kelt, hogy más helyeken rabbi-székre pályázzon. Novemberben Pápán jár, ahol Rapaport Wolf ad neki ajánlólevelet, majd 1833 augusztusában Balassagyarmaton Asch Meier19 rabbi hasonlóképpen támogatja. Ezután érkezik meg Hejőcsabára, ahol rabbivá választják. 1833. szeptember 25-én kelt alkalmazási okmánya, amelyben többek között az szerepel, hogy heti három forint fizetésért dolgozik, és legalább 3 évig nem hagyhatja el a hitközséget. A viszálykodás azonban nem sokat várat magára. Kohn Sámuel így jellemzi Alexandersohn rabbit: „Alexandersohn szónoki tehetséggel biró és a legjobb szándéktól vezérelt, tanult, de önfejű, meggondolatlan és heves indulatu 18 Vö. Kohn, 1898-1899. 316-317. p. 19 Eisenstädter Majer/Asch Meier: a hasonnevű jókai rabbi unokája, Sasváron született. Kismartonban és Pozsonyban tanult Szófér Mózesnál, akinek kedvelt tanítványaihoz tartozott. Előbb Baján, majd Balassagyarmaton működött, 1833-tól pedig Ungváron. A köztudottan ortodox rabbi első találkozása során szimpatizált Alexandersohnnal, mivel ajánlólevelet adott neki. Ez arra enged következtetni, hogy a későbbi csabai rabit nem találta vallási újítónak.
