Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 49 zsinatra” készülhessenek. A világiak bevonása mellett, tekintve az egyházmegye területén élő nemzetiségekkel való békés együttműködés szükségességét, olyan javaslattal is találkozunk, amely ezeknek a képviselőit is meghívná az egyházmegyei zsinatra. Kovács Antal brassói plébános jól érzékelve a nemzetiségi feszültségek súlyát, e szempont figyelembe vételét ajánlja egyházi elöljárójának, Kovács Miklós püspöknek: „Elleneink lefegyverzésére méltóztassék Excellentiád az Erdélyi Görög egyesült hitű oláhokat szent érdekünkbe felvenni, s velek kezet fogva munkálkodni a szent ügy kivívásában. Ötszázezer lélek nem megvetendő szám, s ma holnap hatalmas tényezővé fog változni, miután a jobbágyság nem csak felszabadult az úrbértől, hanem saját birtokra emelkedett. S miután előre látható, hogy a hongyűléseken is előbb utóbb hatalmas számú s erélyes képviselőkkel fog dicsekedni [...] könyörgésem oda menne ki, hogy az Unitus Clerusból is szintúgy, mint az oláh Unitus Honoratiorokból egynéhányat a Kolosvári zsinatra meghívni kegyelmesen méltóztassék.”7' A püspök méltányolja a plébános javaslatát, de rámutat arra, hogy a román görög-katolikus egyház külön egyházmegyét alkot, „s mivel ők a Katholikusok petícióit mellőzve inkább nemzetiségi tekintetben iparkodnak jogokat szerezni”, nem tartja aktuálisnak a magyar katolikus egyházmegye tanácskozásaiba őket is bevonni. Kiemeli viszont, hogy mint szintén katolikusok, az érdekeik vallási téren kell, hogy találkozzanak.?2 Kovács Miklós püspök tehát kellő tapintattal, de ugyanakkor éleslátással is meghallgatja az egyházmegye javaslatait, viszont az egyházmegyei zsinaton történő tanácskozást csupán a római katolikus klerikusokkal óhajtja megtartani. A katolikus világiak bevonása kapcsán volt csupán lehetőség a vélemények egyeztetésére, amire a vegyes Státus gyűlési munkálatok adtak majd lehetőséget. 1848 nyarának végére Erdélyben már kiéleződött társadalmi és etnikai súrlódások közepette, feszült hangulatban kerül sor az erdélyi egyházmegyei zsinatra, Kolozsváron. Nem Gyulafehérváron, ahova ekkor már valóban veszélyes volt az utazás,?3 hiszen a feszült hangulat miatt a közlekedés is akadozott.™ Az egyházmegyei zsinat tartása elől az akadály * 73 74 Szent Jakab hó 13.: Kivonat a Kantán tartott gyűlésből. Átküldve Kádár Antal kerületi esperes és Elekes István jegyző által. ?' GYÉFKL. Pl. - 393. d. 37. cs. 989/1848. - Brassó, 1848. július 24.: Kovács Antal brassói plébános levele Kovács Miklós püspökhöz. 72 GYÉFKL. Pl. - 393. d. 37. cs. 989/1848. - Gyulafehérvár, 1848. július 28.: Kovács Miklós püspök válaszlevele Kovács Antal brassói plébánosnak. 73 Az Érchegységben kibontakozó román fegyveres mozgolódás miatt. 74 A közlekedés október közepétől az egész vármegye területén fennakadt. - Szilágyi Farkas: Alsófehér vármegye Történelme - Alsófehér vármegye 1848-49-ben. III. köt. Nagy-Enyed, 1898, 115. p.; „Magyar emberre nézve mindig életveszéllyel járt azon időkben az utazás is. Faluról, Zalathna, Abrudbánya városokból, Verespatakról és Offenbányáról magyar embernek egyáltalán nem volt tanácsos kirándulni.” — Uo. 219. p.; GYÉFKL. Pl. — 389. d. 3. cs. 1333/1848. - Dugos János oláhláposbányai plébános levele a püspökhöz, 1848. Október 28., „minden közlekedéstől már több napok óta
